BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola
Iskolánk
Felvétel
Tanév
Tantárgyak
Tanórán kívül
Infotár
Diák
Támogatás
Szülő
Kapcsolat
Tantárgyak
Ahol a találmányok születtek
2016.02.23.
Bizonyára akadnak olyanok, akik olvasták legutóbbi virtuális barangolásunk összefoglalóját, amikor is nem mással volt alkalmunk beszélgetni, mint Art Leach-csel, egy második világháborús veterán pilótával. Ezúttal ismét óceánt átszelő útra indultunk (persze csak az interneten keresztül), méghozzá azzal a célkitűzéssel, hogy többet tudjunk meg Thomas Alva Edison munkásságáról, hiszen melyikünk ne lenne hálás a szénszálas izzóért, vagy a zenelejátszás őséért, a fonográfért? Nyilvánvaló, hogy ezek Edison leghíresebb találmányai, de vajon mik azok, amik kevésbé elhíresültek viszont annál fontosabbak? És tulajdonképpen ki is volt az ember, akit mindenki csak a Menlo Park varázslójaként ismer? Ezekre a kérdésekre keressük a választ, a helyszín: New Jersey, Nemzeti Történelmi Park.
15:00. Mindent előkészítettünk és csak arra várunk, hogy a múzeum válaszoljon Skype hívásunkra. Ez meg is történik és egy jó kedélyű férfi jelenik meg a képernyőn, olyan öltözetben, hogy azt hinné az ember, a bácsi éppen szafarira készül. Előzetes értesüléseink szerint idegenvezetőnk neve Carmen, tehát megérdeklődjük, mikor beszélhetünk Carmennel. A mosolygós férfi felvilágosít minket, hogy ő lenne Carmen. Ezen az incidensen gyorsan túlléptünk –bár még most sem értjük teljesen- és már indult is a virtuális körbevezetés. Miközben a kamerán keresztül rálátást nyerünk a különböző épületekre, Carmen folyamatosan kommentálja, hogy éppen mit látunk, és mit kell tudni róla. Rengeteg épület van, - köztük több emeletes is- egyik régebben kémiai laborként funkcionált, másikban filmforgatás zajlott az akkoriban ismert legmodernebb eszközökkel.
Miután nagyjából feltérképeztük a park területét, amelyet a feltaláló 1887-ben vett birtokba (miután a Menlo Parkot már kinőtte) irány maga a labor, ahol Edison alkotott.

Első állomásunk a könyvtár. Nem meglepő, hogy padlótól a plafonig könyvek százait látjuk – melyek között aligha volt olyan, ami szimplán dekorációként szolgált-, az viszont külön érdekesség, hogy a szoba egyik sarkában egy ágyat találunk. Carmen elmondja, Edison – habár nem lakott messze- sokszor aludt a laboratóriumban. Ezek az alvások kb 30 percesek lehettek, aztán Thomas felkelt és ott folytatta ahol abbahagyta. Nem akart kizökkenni a ritmusból. A szobában található még egy Párizsban vásárolt szobor, elnökök arcképei, festmények Edisonról, és nem utolsó sorban egy óra, melyet Edison halálának idejére állítottak be. Véleményem szerint ez a szimbolika komoly tiszteletet és megbecsülést sugároz, hiszen azt üzeni: Ez volt Edison helye, ahol dolgozott, de mivel ő már nincs, nélküle nem folyhat tovább a munka.
Második állomásunk a „staff-room”, azaz a szerszámos szoba. Itt rengeteg érdekes eszközt, szerszámok és kelléket találunk az elefánt bőrtől kezdve az emberi hajon át a rinocérosz szarvig, amelynek valamilyen módon szerepe volt a feltalálás folyamatában. És hogy miért pont emberi haj? Edison sokféle anyagot kipróbált, hogy mi lenne a legmegfelelőbb vezető, amit a villanykörte izzószálaként használhatna fel, ezeknek egyike az emberi haj volt.

Fontos tudni a feltalálóról, hogy minden lépését előre kiszámította, nem pedig hirtelen ötletektől vezérelve csapongott ide-oda. Mindenről jegyzetet készített, hogy megfigyelje mi az, ami működik, majd meg sem állt addig, amíg meg nem találta a tökéletes megoldást. Őt idézve: A zseni egy százalék ihlet, kilencvenkilenc százalék verejték.
  
Tovább folytatva utunkat elérkezünk a gépházhoz, ahol az ötletek életre kelnek. Hatalmas tákolmányok útvesztőjében lavírozva megismerkedünk az Edison által kigondolt gépekkel, azok prototípusaival. Ezek főleg olyan gépek, amiket más gépek legyártására használtak, legtöbbjük eredeti, de még ma is működőképes, hála a gondos megőrzésnek. Érdekesség, hogy az 1800-as évek vége felé Európából érkező, Ellis Islandről belépő bevándorlók számára a gyár remek elhelyezkedési lehetőséget nyújtott, főleg mivel közülük többen értettek a kémia és fizika tudományához és kívánatos szaktudást hoztak magukkal az öreg kontinensről.

Miután felliftezünk az emeletre, a vitrinek üvegei mögött meglátjuk a kevésbé ismert Edison találmányokat, mint: elektromos toll (a tetováló toll őse), kenyérpirító, gofri sütő, szendvicskészítő gép, kotyogós kávéfőző és így tovább.
Az ablakon kinézve látunk egy hatalmas épületet, ami történetesen az első filmfelvevő stúdió volt. Edison itt forgatta le saját készítésű filmjeit, amik között szerepelt többek között a Frankenstein és a Nagy vonatrablás. A kinetoszkóp atyjáról tudni illik, hogy nemcsak filmet készített, de az általa lerakott alapokra épült fel a komplett filmipar. Ugyanez igaz a zenére. Nem csak a hangfelvevőt, fonográfot és a szénmikrofont találta fel, de ő a modern zeneipar atyja.

Az egyórás út alatt végig kérdéseket tettünk fel Carmennek, aki mindre készségesen válaszolt, a túra végeztével pedig utolsó kérdésünk arra vonatkozott, milyen volt Edison mint ember, férj, apa? Hogyan birkózott meg a családja a munkamániás feltaláló hóbortjaival és szokatlan életstílusával?

Carmen válaszából megtudjuk, hogy Edison második felesége, Mary, gyakran panaszkodott arra, hogy az elfoglalt feltaláló elfelejti a születésnapokat, ünnepeket stb, és a hölgy egyik legfőbb célkitűzése az volt, hogy rákényszerítse férjét arra, hogy szakítson időt 3 gyermekükre, ismerje őket.

Carmen Steve Jobs-hoz hasonlítja Edisont, egy olyan emberként írja le, akivel sokszor nehéz együtt dolgozni, de ugyanakkor olyan zsenialitás él benne, mint kevesekben.

Valószínűleg legtöbbünkhöz eljutottak már azok a nem túl jó indulatú híresztelések, miszerint Edisonnak nem minden ötlete származott saját kútfőből, hanem másoktól lopta el őket. Carmen szerint azonban Edison úgy vélte, az ötletet nem lopják el, csak tovább fejlesztik. Továbbá az is köztudott, hogy akiknek az ötletét felhasználta, azoknak meg is fizette azoknak az árát. Elmagyarázta, hogy ha valaki egy cég égisze alatt fejleszt valamit, a cég infrastruktúráját, eszközeit felhasználva, fizetett munkaidőben, nem csoda, ha a cég neve alatt jelenik meg a találmánya.

Összefoglalva, meglehet, hogy Thomas Alva Edison természete nem sorolható a könnyen kezelhető kategóriába, és nem csak saját ötleteiből merített, de egyet biztosan megtanultunk az egy órás Skype túra során: fáradhatatlanul kutatott, kísérletezett, semmilyen kihívástól nem riadt vissza és ennek meg is lett az eredménye.
Az ő szavaival zárva:

„Amikor azt gondolod, hogy már minden lehetőséget kimerítettél, még mindig van legalább egy.

Írta: Rácz Zsófia 13.A
Publikálta: Horváth Hajnalka
© 2010 Bornemisza Péter Gimnázium