BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola
Iskolánk
Felvétel
Tanév
Tantárgyak
Tanórán kívül
Infotár
Diák
Támogatás
Szülő
Kapcsolat
Infotár
Obama az oktatásról
2011.02.13.
Barack Obama az év elején a kongresszus előtt tartott beszédében (State of Union) az oktatás jövőjével kapcsolatosan is beszélt
Oktatással kapcsolatos részletek a beszédből. (Az oktatásról kb. a 22. pectől a 31. percig van szó.)

Gondoljunk bele. Az elkövetkezendő 10 év múlva, az új munkák  majdnem feléhez  olyan végzettségre lesz igény, ami több,mint egy  középiskolai végzettség. És már most, diákjaink negyede  le se érettségizik. A matek és tudományos oktatásunk minősége le van maradva sok másik nemzet mögött. Amerika visszaesett a kilencedik helyre a fiatalok között főiskolai végzettséggel rendelkezők számát illetően. Szóval a kérdés hogy vajon mindannyian-mint állampolgárok, mint szülők- hajlandóak vagyunk-e megtenni a szükséges lépéseket,ahhoz hogy minden gyermek kapjon egy esélyt a sikerhez.

Ez a felelősség nem az osztálytermekben kezdődik, hanem az otthonainkban  és közösségeinkben. A család az ami először  csöpögteti a tanulás szeretetét a gyermekbe. Csak a szülők képesek biztosra menni, hogy a tv ki legyen kapcsolva és a házi feladat elkészüljön. Szükségünk van megtanítani gyermekeinket arra,hogy nem csak a Super Bowl(amerikai foci döntő,milliónyian nézik világszerte a döntőt) győztes az aki megérdemli hogy ünnepelt legyen,hanem a tudományban győztes is. (Taps) Meg kell tanítanunk nekik, hogy a siker nem egy funkciója a hírnévnek vagy a nagyközönséghez, hanem  nehéz munka és fegyelem gyümölcse.

Iskoláink megosztják ezt a felelősséget. Amikor egy gyerek besétál az osztályterembe, akkor annak a magas kilátásoknak és kitűnő előadásoknak a helye kellene, hogy legyen. De túl sok iskola nem éri el ezt a tesztet. Ez az amiért, rendszerekbe való pénzöntés helyett, ami nem működik, indítottunk egy versenyt ’Verseny a csúcsra’ névvel. Mind az 50 államnak, azt mondtuk, ’ Ha megmutatjátok nekünk a legújítóbb ötleteket, hogyan lehet fejleszteni a tanári színvonalat és a tanulók teljesítményét, akkor mutatjuk a pénzt.’

’Verseny a csúcsra’ a legértelmesebb reform a köziskoláinkban egy generációban. Kevesebb mint 1%-ért, abból amit eddig évente költöttünk oktatásra, 40 államban nőtt a tanítási és tanulási színvonal. És ezek a mértékek fejlődtek, apropó, nem a washingtoniak által,hanem republikánus és demokratikus kormányzók által mindenütt az országban. ’Verseny a csúcsra’  kéne, hogy legyen a szemléletmód,  amit követünk ebben az évben,amint  a ’Gyereket hátra nem hagyunk’-at lecseréljük egy törvénnyel,ami sokkal rugalmasabb és középpontjában,az áll,hogy mi a legjobb a gyerekeink számára. (taps)

Látjátok, tudjuk mi lehetséges a gyermekeinkből,amikor a reform nem csak egy felülről-lefelé parancs,hanem  helyi tanárok és felettesek,iskolai bizottság és közösségek munkája. Nézzünk meg egy iskolát, mint Bruce Randolph, Denverben. 3 évvel ezelőtt, Colorado legrosszabb iskolái közé volt sorolva – két rivális gengszterbanda közötti területen elhelyezkedve. De múlt  Májusban, a végzősök 97%-a  leérettségizett Sokan közülük családjaikban elsőként fognak főiskolára járni. Az iskolák átalakításának első éve után,az igazgatójuk,aki ezt lehetségessé tette, könnyeit törölgette,mikor egy tanuló megköszönte neki, az útmutatást,hogy elég okosak és megtudják csinálni. (Taps) Ez az, amit a jó iskolák tudnak tenni és szeretnénk,hogy minden jó iskola megtegye az országban.

Emlékezzünk csak,hogy a szülők után a következő hatás a gyerek sikerére az osztály élén álló férfitől vagy nőtől jön. Dél Koreában, a tanárok a nemzet építőiként ismeretesek. Itt Amerikában, ideje,hogy hasonló elismeréssel bánjunk azokkal az emberekkel, akik a gyermekeinket tanítják. (Taps) Szeretnénk megjutalmazni a jó tanárokat és abbahagyni a kifogásokat az egyes rosszakért. (Taps) Az elkövetkezendő 10 év alatt, sok osztályokból nyugdíjba lépő tanár helyére szeretnénk felkészíteni 100,000 új tanárt a tudományos,technológiai,műszaki,matematikai szakokban. (Taps)

Tulajdonképpen, minden ma este figyelő fiatal személy,aki a karrier lehetőségen elmélkedik: ha szeretnél változást a nemzet életében: ha szeretnél változást elérni a gyermekek életében – legyél tanár. Az országnak szüksége van rád. (Taps)

Persze, tanulmányi verseny nem ér véget egy középiskolai bizonyítvánnyal. Ahhoz hogy pályázhass, magasabb szintű tanulmányokkal  kell rendelkeznie minden amerikainak,aki a célt elszeretné érni.(Taps) Ez az amiért véget vetettünk a jogtalan adófizető támogatásnak ami a bankokhoz ment, és a megtakarításokat arra használtuk,hogy tanulók millióinak tegyük megfizethetővé a főiskolákat. (Taps) És ebben az évben, megkérem a Kongresszust, hogy tegye a tandíj adóhitelét állandóvá – 10,000 dollár értékben négy főiskolai évre. Ez a helyes dolog,amit tenni kell. (Taps)

Mert az embereknek szüksége van képezni magukat új munkákra és hivatásokra a napjainkban gyorsan-változó gazdaságában. Újravitalizáljuk Amerika közösségi főiskolákat. Múlt hónapban, láttam ezeknek az iskoláknak az ígéretét a Forsyth Techben, Észak Carolinában. Sok ottani diák hozzá volt szokva,hogy a környékbeli gyárakban dolgozzanak,amik azóta otthagyták a várost. Két anya közül az egyik, Kathy Proctor a bútoriparban dolgozott 18 éves kora óta. Ő mesélte,hogy most 55 évesen végzi a biotechnikai tanulmányait,nem csak azért mert a bútormunkák megszűntek,hanem  szeretné ösztönözni a gyerekeit,hogy kövessék az álmaikat. Ahogy Kathy mondta „Remélem ez majd segíti őket,hogy sose adják fel.”

Ha megnézzük ezeket a lépéseket – ha megnöveljük minden gyermek reményét, és megadjuk a lehetőség szerinti legjobb esélyt a tanulmányokban,attól a naptól ahogy megszületnek, az utolsó munkáig amit betöltenek—elérjük a célt,amit 2 éve tűztem ki: Az évtized végére Amerika fog rendelkezni a legmagasabb arányban főiskolai diplomával rendelkezőkkel a világon. (Taps)

Még egy utolsó pont  az oktatásról. Ma, tanulók százezrei jeleskednek  iskoláinkban,akik nem amerikai állampolgárok. Néhányan be nem jelentett munkások gyerekeiként, akik semmit sem tehetnek a szüleik tevékenységeikkel szemben. Amerikaiként nőnek fel és állampolgári hűséget ígérnek zászlónknak  és mégis minden nap a kitoloncolásuk  lehetőségével élnek együtt. Mások azért jönnek külföldről,hogy főiskoláinkon és egyetemeinken tanuljanak. De, amint megkapják a felsőfokú diplomát, visszaküldjük őket haza,hogy elennünk versenyezzenek. Ennek nincs semmi értelme.

Orosz Judit fordítása

Eredeti szöveg

Think about it. Over the next 10 years, nearly half of all new jobs will require education that goes beyond a high school education. And yet, as many as a quarter of our students aren't even finishing high school. The quality of our math and science education lags behind many other nations. America has fallen to ninth in the proportion of young people with a college degree. And so the question is whether all of us –- as citizens, and as parents –- are willing to do what's necessary to give every child a chance to succeed.
 

That responsibility begins not in our classrooms, but in our homes and communities. It's family that first instills the love of learning in a child. Only parents can make sure the TV is turned off and homework gets done. We need to teach our kids that it's not just the winner of the Super Bowl who deserves to be celebrated, but the winner of the science fair. (Applause.) We need to teach them that success is not a function of fame or PR, but of hard work and discipline.

Our schools share this responsibility. When a child walks into a classroom, it should be a place of high expectations and high performance. But too many schools don't meet this test. That's why instead of just pouring money into a system that's not working, we launched a competition called Race to the Top. To all 50 states, we said, "If you show us the most innovative plans to improve teacher quality and student achievement, we'll show you the money."

Race to the Top is the most meaningful reform of our public schools in a generation. For less than 1 percent of what we spend on education each year, it has led over 40 states to raise their standards for teaching and learning. And these standards were developed, by the way, not by Washington, but by Republican and Democratic governors throughout the country. And Race to the Top should be the approach we follow this year as we replace No Child Left Behind with a law that's more flexible and focused on what's best for our kids. (Applause.)

You see, we know what's possible from our children when reform isn't just a top-down mandate, but the work of local teachers and principals, school boards and communities. Take a school like Bruce Randolph in Denver. Three years ago, it was rated one of the worst schools in Colorado -- located on turf between two rival gangs. But last May, 97 percent of the seniors received their diploma. Most will be the first in their families to go to college. And after the first year of the school's transformation, the principal who made it possible wiped away tears when a student said, "Thank you, Ms. Waters, for showing that we are smart and we can make it." (Applause.) That's what good schools can do, and we want good schools all across the country.

Let's also remember that after parents, the biggest impact on a child's success comes from the man or woman at the front of the classroom. In South Korea, teachers are known as "nation builders." Here in America, it's time we treated the people who educate our children with the same level of respect. (Applause.) We want to reward good teachers and stop making excuses for bad ones. (Applause.) And over the next 10 years, with so many baby boomers retiring from our classrooms, we want to prepare 100,000 new teachers in the fields of science and technology and engineering and math. (Applause.)

In fact, to every young person listening tonight who's contemplating their career choice: If you want to make a difference in the life of our nation; if you want to make a difference in the life of a child -- become a teacher. Your country needs you. (Applause.)

Of course, the education race doesn't end with a high school diploma. To compete, higher education must be within the reach of every American. (Applause.) That's why we've ended the unwarranted taxpayer subsidies that went to banks, and used the savings to make college affordable for millions of students. (Applause.) And this year, I ask Congress to go further, and make permanent our tuition tax credit –- worth $10,000 for four years of college. It's the right thing to do. (Applause.)

Because people need to be able to train for new jobs and careers in today's fast-changing economy, we're also revitalizing America's community colleges. Last month, I saw the promise of these schools at Forsyth Tech in North Carolina. Many of the students there used to work in the surrounding factories that have since left town. One mother of two, a woman named Kathy Proctor, had worked in the furniture industry since she was 18 years old. And she told me she's earning her degree in biotechnology now, at 55 years old, not just because the furniture jobs are gone, but because she wants to inspire her children to pursue their dreams, too. As Kathy said, "I hope it tells them to never give up."

If we take these steps -– if we raise expectations for every child, and give them the best possible chance at an education, from the day they are born until the last job they take –- we will reach the goal that I set two years ago: By the end of the decade, America will once again have the highest proportion of college graduates in the world. (Applause.)

One last point about education. Today, there are hundreds of thousands of students excelling in our schools who are not American citizens. Some are the children of undocumented workers, who had nothing to do with the actions of their parents. They grew up as Americans and pledge allegiance to our flag, and yet they live every day with the threat of deportation. Others come here from abroad to study in our colleges and universities. But as soon as they obtain advanced degrees, we send them back home to compete against us. It makes no sense.

A teljes beszéd
Oktatással kapcsolatos részletek a beszédből. (Az oktatásról kb. a 22. pectől a 31. percig van szó.)
Publikálta: Csaba Zsolt
© 2010 Bornemisza Péter Gimnázium