BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola
Iskolánk
Felvétel
Tanév
Tantárgyak
Tanórán kívül
Infotár
Diák
Támogatás
Szülő
Kapcsolat
Infotár
Nem csavargyártás - a köznevelési törvény új koncepciója
2011.10.27.
Nemzeti középosztály akar az új Köznvelési törvény Joób Sándor és Valkai Nikoletta írása a törvényről az Indexről |

Nemzeti középosztályt akar az új köznevelési törvény

Hosszas előkészítés után megjelent a Nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepciója, amely alapján hamarosan el is készül az új jogszabály. Az új törvény 2012-től lép életbe. A koncepció szerint 3 éves kortól kötelező lesz az óvoda, a tankötelezettség 16 éves korig tart, érettségizni öt tantárgyból, köztük egy idegen nyelvből kell. Az iskolákat az állam a kormányhivatalokon keresztül a felügyelete alá vonja, a pedagógusoknak 2013-tól 30-50 százalékos béremelést irányoznak elő, de szigorú szakmai ellenőrzéseket és követelményeket írnak elő.

A koncepciót már augusztus végén tárgyalta a kormány, de azóta többször újra elővette. Hoffmann Rózsa államtitkár országjáró körútra is indult, hogy az elképzeléseket ismertesse, de egyre több szakmai szervezet kifogásolta, hogy látni szeretnék a teljes szöveget. A most közzétett szöveg a korábban ismertetett változathoz képest nem sokat változott, de az tudható volt, hogy a Miniszterelnökség új bevezetőt írt hozzá. Ebben szerepel az a mondat, amely szerint "a közösségi nevelés nem lehet csavargyártás", "a közösségi nevelés célja tehát nem más, mint megtanítani a magyar gyermekeket magyarul gondolkodni és beszélni."

Most áttekinthető formában közöljük a fontosabb pontokat. A címekre kattintva részletesebb információkat olvashat arról, mit tartalmaz a koncepció.

Néhány alapelv

A tankötelezettség 6 éves korban kezdődik és 16 éves korig tart. A gyermek legkorábban 6 éves korában kezdheti meg az általános iskolát. Az óvoda javaslatára vagy szülők kérésre egy szakértői bizottság iskolaérettségi vizsgálatot végezhet. Ha a gyerek betöltötte hetedik életévét, mindenképpen be kell iratkoznia az iskolába. A bizottság véleménye alapján a gyermek vagy normál osztályba, vagy – ha még nem érte el a megfelelő iskolaérettséget – kis létszámú (7-13 fős) fejlesztő pedagógiai osztályba kerülhet.

Az elsődleges cél itt az, hogy a gyermekek minél nagyobb százaléka váljon alkalmassá a normál osztályban való tanulásra. A gyermek ebben a fejlesztő osztályban akár még egy évet is eltölthet, és utána kezdheti meg általános iskolai tanulmányait a második osztályban, vagy további egy év fejlesztést kaphat a kis létszámú osztályban. Azok a gyermekek, akik speciális fejlesztésre szorulnak, gyógypedagógiai osztályba kerülnek.

Egész napos iskola

A koncepció szerint a hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumok fő feladata a tehetséggondozás, ezért ezektől az intézményektől többlet-teljesítmény várható el. A készülő törvény az állami támogatást ezért a szigorú kritériumok teljesítéséhez köti. Ezekben az iskolákban átlagosan 2 órával magasabb a kötelező órák száma, mint más iskolák azonos évfolyamán, és a tanároktól is több munkát várnak el. Ezekben az iskolákban a kötelező két idegen nyelv mellett egy harmadik nyelvet is tanulni kell az utolsó két évben, és lehetővé kell tenni, hogy a diákok fakultatív módon egy negyedik idegen nyelvet vagy valamilyen másik tantárgyat is tanulhassanak.

Ezektől a gimnáziumoktól elvárják, hogy a diákokat 2-3 tantárgyból folyamatosan iskolai versenyekre készítsék fel. A 9-12. évfolyamos tanulók legalább 20 százalékának indulnia kell évente valamilyen országos tanulmányi versenyen. Követelményként írják le azt is, hogy a kompetencia-méréseken és a érettségi vizsgákon a hat- és nyolc évfolyamos gimnázium tanulóinak átlageredményének az egyes mért évfolyamokon legalább 10 százalékkal magasabbnak kell lennie az országos átlagnál. Az itt tanító tanároknak mind egyetemi végzettséggel kell rendelkezniük.

Érettségi, közösségi szolgálat

A tanárok kötelező óraszáma nem emelkedik, új szabály lesz azonban, hogy teljes munkaidejük 80 százalékát az iskolában kell tölteniük. A koncepció szerint az igazgató felelőssége, hogy a tanárokat beossza más  "kötelezően ellátandó, az oktatás-neveléssel kapcsolatos feladatra, a nem állandó helyettesítésre, a felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások megtartására, felügyeletre, és valamennyi, az intézmény helyi dokumentumai által rögzített tevékenységre.

Újra lesznek szakfelügyelők

Pedagógus I.: Ebbe a fokozatba az léphet, aki megfelelt a gyakornokság lezárását jelentő minősítő vizsgán. Az ezt a fokozatot elérő pedagógus már lehet osztályfőnök, csoportvezető és vizsgáztató tanár. Első minősítésének legkorábban a fokozatban töltött 6., legkésőbb a 9. évben kell megtörténnie. A sikeres minősítés után pedagógus II. fokozatba lép határozatlan idejű kinevezéssel. Fizetése a pályán töltött idő függvényében a gyakornoki fizetés 120-165 százaléka, mai számítás szerint bruttó 187 200–296 400 forint lenne.

Pedagógus II.: Ehhez a fokozathoz a minősítés megszerzése szükséges. A pedagógus II. bármilyen iskolai megbízást kaphat, lehet mentortanár, szakértő, szaktanácsadó is. Egyetemet végzett pedagógus esetén fizetése a pályán töltött idő függvényében a gyakornoki fizetés 150-180 százaléka, mai számítás szerint bruttó 234 000-319 800 forint lenne.

Pedagógus III. (mesterpedagógus) és kutató tanár: A pedagógus I. és a pedagógus II. fokozat elérésével ellentétben ennek a szintnek a teljesítése már nem kötelező. A fokozat megszerzésének feltétele a pedagógus-szakvizsga, 14 éves szakmai gyakorlat, valamint a második minősítés megszerzése. Kutató tanár az lehet, akinek tudományos fokozata van, legalább 14 éves pedagógiai gyakorlata van, publikál, vagy tanterv- illetve tankönyvfejlesztő munkában vesz részt, és megszerezte a második minősítést. Egyetemet végzett pedagógus esetén a fizetése a pályán töltött idő függvényében a gyakornoki fizetés 200-245 százaléka, mai számítás szerint bruttó 312 00–382 200 forint lenne, kutató tanároknál 343 200–413 400 forint.

Az életpálya befejező szakasza: A nyugdíjkorhatár elérése előtt öt évvel a pedagógusok dönthetnek úgy, hogy alacsonyabb óraszámban tanítanak, vagy csökkentett munkaidőben dolgoznak, fizetésük pedig csak az óraszámcsökkentés mértékének 50 százalékával csökken. A kedvezményes befejező szakaszt csak azok választhatják, akik a nyugdíjkorhatár előtti ötödik évet megelőzően legalább 20 évet töltöttek a pedagóguspályán.

A példaként említett fizetési összegek a tervezett béremelés első, 2013-tól tervezett lépcsőjének mutatói alapján készültek

Forrás: Index
Publikálta: Horváth András
© 2010 Bornemisza Péter Gimnázium