BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola
Iskolánk
Felvétel
Tanév
Tantárgyak
Tanórán kívül
Infotár
Diák
Támogatás
Szülő
Kapcsolat
Infotár
Pályaválasztás - egy jó példa a boldogulásra
2012.02.17.
A nevem Vida György. Végzettségem szerint fizikus vagyok, a szakterület, amelyen korábban mérnökként dolgoztam a számítógép alkatrészek, mobil telefon alkatrészek, mikroprocesszorok gyártása. Jelenleg Magyarország egyik legnagyobb jogi irodájában dolgozom. … Nem, nem történt félreértés vagy gépelési hiba. Ezzel a rövid írással pontosan azt szeretném megmutatni a fiatal olvasóknak, hogy a mai világban milyen sok határterület létezik a különböző szakmák között, ahol nagyon érdekes, és legtöbbször jó fizetéssel kecsegtető munkahelyeket lehet találni.
Sok ember életpályájából látszik, hogy nem feltétlenül kell 18 éves korban egy életre eldöntenünk azt, hogy mivel szeretnénk foglalkozni életünk hátralevő, munka szempontjából aktív részében. A sok példa közül a sajátommal kezdve, fizikusként végeztem Budapesten, majd több évig mérnökként dolgoztam ipari cégeknél és egyetemi laboratóriumokban. Az iparban találkoztam a találmányok és a találmányokhoz kapcsolódó szabadalmak kérdésével, ami mindig nagyon vonzó, izgalmas szakterület volt számomra. A találmány egy műszaki ötlet, műszaki újdonság. A szabadalom a műszaki ötlet védelmére szolgáló jogi forma, jogi oltalom. Végül 2008-ban szabadalmi ügyvivőként helyezkedtem el egy budapesti jogi irodában. Itt láthatom azt a folyamatot, ahogy egy feltaláló elméjéből isteni szikraként (vagy hosszú munka eredményeként) kipattanó műszaki megoldást először lefordítunk jogi nyelvre, a találmányból szabadalmi bejelentést készítünk, majd ez a bejelentés elindul egy rögös úton, és évekig tartó jogi eljárás eredményeként szabadalom születik belőle.
Más, velem együtt végzett fizikusok életében szintén láttam már érdekes fordulatokat. A fizikát tanulók kutatásai során nagyon fontos szerepet játszik a fizikai folyamatok számítógépes modellezése. Azok a fizikai egyenletek, amelyek közül az egyszerűbbek talán a Ti tanóráitokon is előfordultak – és kételkedem, hogy túl nagy hatást gyakoroltak rátok – leírják például az elektronok mozgását, vagy akár az időjárási folyamatokat is. Anélkül, hogy egy laboratóriumban fel kellene építenünk egy drága berendezést, az elméleteket, jelenségeket vagy egy eszköz működését nagyon jól lehet tesztelni számítógépen. A műszaki tudományok mellett gazdasági területeken is bonyolult matematikai egyenleteket használnak, például tőzsdei előrejelzések számításához, bankok kockázatelemzéséhez stb. Így fordulhat elő az, hogy fizikai jelenségeket modellező srácokat vagy lányokat váratlanul megkeresnek bankok, és jól fizető pénzügyi elemzői állást ajánlanak nekik. Jelenleg minden megerőltetés nélkül öt olyan ismerőst tudnék felsorolni a környezetemből, akik fizikus háttérrel a Morgan Stanleynél, Erste Banknál vagy más pénzügyi cégnél pénzügyi elemzőként dolgoznak.
A fentiek alapján úgy tűnik, hogy a versenyszférában a cégek a speciális tudást nagyon magasra értékelik. Jövőbeli munkahelyünk keresése szempontjából nagyon fontos látnunk azt, hogy minden olyan tudás, készség vagy ismeret, amellyel többek vagyunk a hozzánk hasonló végzettségű embereknél, az egy jó állás megszerzésénél nekünk kedvez. Rögtön előnyt jelenthet például az, ha az ember a környezetében tevékenykedő más szakemberekhez képest több nyelvet beszél, különösen ha azok kevésbé gyakori nyelvek. Az én szakmámban például az angol, német, francia, kínai és japán nyelv ismeretével jobban el lehet boldogulni a töménytelen mennyiségű és sokféle nyelven íródott szabadalmi bejelentés között. Ezt a munkáltató akár nagyobb fizetéssel is jutalmazhatja. Másik példa, hogy a gazdasági elemzői munkakörökben azért indulnak előnnyel a programozó matematikusok vagy elméleti fizikusok az általános közgazdászokhoz képest, mert királyul ismerik a legmodernebb számítógépes programnyelveket.
Kicsit kitekintve a világba, a nyugati országok képzései között szemezgetve egyre több olyan képzést találunk, amely már eleve valamilyen határterületre irányítja a hallgatókat. Ehhez különösen előnyös a kétszintű képzési rendszer, hiszen a diákok megszereznek az alapképzés során egy BSc fokozatot, azaz egy általános tudást jogi, közgazdasági vagy műszaki irányban. Erre építkezve az MSc képzés során már speciális területre tudnak szakosodni. Nem kell sokáig keresgélni az interneten, hogy olyan képzéseket találjunk, mint Közgazdasági és Jogi MSc, ahol a jogi és közgazdasági tanulmányokat ötvözve olyan jogászok kerülnek ki az iskolapadból, akik értenek a vállalatok pénzügyeihez, statisztikához stb. Vagy vehetjük például a Pénzügyi Mérnöki MSc képzéseket, ahol jellemzően fizikusokat, mérnöki hátterű embereket vagy matematikusokat 14-24 hónap alatt piaci elemzőkké képeznek ki. Hazai példaként említhető a BME Gazdaságtudományi Karán jó ideje működő műszaki menedzser szak, illetve a Corvinus Egyetem gazdasági matematika szakiránya.
A fentiekből talán azt a legfontosabb következtetést szűrhetjük le, hogy nem késtünk le semmiről, ha az egyetemi jelentkezésnél még nem tudjuk pontosan, hogy a későbbiekben milyen szakterületen fogunk dolgozni, sőt inkább ez a jellemző. Nagyon fontos viszont, hogy a képességeinket állandóan naprakész állapotban tartsuk és fejlesszük, hogy amikor „álmaink munkahelye” vagy lehetősége egyszer csak előttünk áll, akkor megfelelően felkészültek legyünk, hogy azt elnyerjük. Nem hanyagolhatjuk el a nyelvtanulást, hiszen például az angol nyelv ismerete mára a legtöbb cégnél nem valamiféle plusz, hanem alapkövetelmény. Ugyanilyen fontos tényező az irodai programok (Excel, Word) ismerete, valamint az internet használata, mivel az internet nagyon fontos munkaeszköz. Ismét egy példával élve, az Európai Szabadalmi Hivatalba évente nagyságrendileg 150.000 – 200.000 (!!) szabadalmi bejelentés „fut be”. Ez irdatlan mennyiségű dokumentumot jelent, mégis, a hivatali eljárás (hangsúlyozom, állami hivatalról van szó) 70%-a elektronikusan, internetes kommunikáció útján zajlik, ezzel millió oldalnyi papírt megkímélve!
Továbbá látható, hogy a matematika egy olyan tudomány, amely a bölcsészettudományok kivételével szinte mindenhol felüti a fejét. Az egyik érdekes linken, amelyet csatoltam, egy olyan cikket találtok, amelyben egy magyar szabadalmi jogász szabadalmi bejelentések, azaz lényegében jogi szövegek szerkesztésére logikai algebrai módszereket dolgozott ki. Úgy tűnik, hogy a matematika területén szintén érdemes „szárazon tartanunk a puskaport”.
Természetesen a pályaválasztásban nem hanyagolhatjuk el az egyéni vágyakat, inspirációkat, azt, hogy az egyes személyiségbeli adottságoktól függően kinek milyen jellegű munka tetszik. Azonban ha az egyetemi tanulmányok alatt minél előbb elkezditek a tervezést, elkezditek figyelni az egyetemi állásbörzéket, annál jobban tájékozottak lesztek, hogy milyen típusú munkaerőt keresnek a cégek, és az egyetemi képzések és az önképzés irányát annak megfelelően tudjátok kormányozni.
Remélem, hogy a fenti példák igazolják számotokra, hogy lehet tanulással, munkával és önképzéssel remek pénzkereső állást kifogni.
 
Vida György
 
 
http://www.danubia.hu/hu/munkatarsaink/szabadalmi-uegyvivk/gepesz-osztaly/137-gyoergy-vida.html
https://tbe.taleo.net/NA6/ats/careers/jobSearch.jsp?org=MSCI&cws=1
https://tbe.taleo.net/NA6/ats/careers/searchResults.jsp;jsessionid=71E1D48CB1D02803C615BA3AEF69009B.NA6_primary_jvm?org=MSCI&cws=1
http://www.erstebroker.hu/hu/elemzesi_csapat.html
http://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=24368
http://www.gtk.bme.hu/kepzesek/muszmen.html
http://sztnh.gov.hu/kiadv/ipsz/201106tj-pdf.html
 
Publikálta: Horváth András
© 2010 Bornemisza Péter Gimnázium