BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola
Iskolánk
Felvétel
Tanév
Tantárgyak
Tanórán kívül
Infotár
Diák
Támogatás
Szülő
Kapcsolat
Infotár
Tanítási módszerek rövid gyűjteménye
2012.02.27.
Peti, mit gondolsz Sári válaszáról? Jancsi, mit tudnál még Kati válaszához hozzátenni? Karcsi! Az eddig elhangzott válaszokat, hogyan tudnád összefoglalni?
Nemrég megkérdeztem egy angliai tanártól, hogy szerinte a  magyarországi pedagógusok milyen területen tudnának fejlődni. Válaszul egy 70 oldalas prezentációt küldött, ami a tanítási módszerekről szól. Számomra hasznos ötleteket tartalmaz a dokumentum, így gondoltam megosztom veletek, kollégáimmal is. Remélem segíteni fog nektek is . (Szerintem a szülők is jól használhatják a gyerekeik nevelése során.)

1.       Célok kítüzése és teljesítésük ellenőrzése
 
Amikor elkezdünk egy új anyagot tanítani, akkor a tanulók számára világosan fogalmazzuk meg, mit szeretnénk elérni  a következő időszakban az órák alatt. A céljainkat írjuk is le, hogy még érthetőbb legyen. Győződjünk meg róla, hogy a tanulók megértették, hogy mi is a célunk. (A célok nemcsak lexikális ismeretek lehetnek, hanem különböző képességek fejlesztése.)

Legyenek a tanulóknak rövidtávú és hosszabb távú céljaik.  A rövid távú célok teljesítését kb 2 hetente ellenőrizzük, a  hosszabb tavú célokat mondjuk félévente.

Ezután kérdezzük meg a diákoktól, hogy milyen ismereteik vannak már arról a témakörröl, amit szeretnénk tanítani. Arról a szintről kezdjük a tanítást, ahol valójában a tanulók vannak.

Kérdezzük meg tőlük, hogy számukra mi fontos az adott tantárgyban, ők mit szeretnének megtanulni?  Aktivizáljuk a tanulókat. Ők is alakíthassák a tananyagot. Ők is szóljanak bele, mi érdekli őket, mi fontos számukra, és hogyan tennék érdekesebbé az órákat.
Vezessünk naplót arról, hogy a kitűzött célok elérésében az egyes tanuló hol tart.



Az óra elején az előző órák ismétlése során kérjük meg a tanulókat, hogy írják le, mit tanultak, mi volt könnyű, mi volt nehéz és mit szeretnének még megtanulni.

Az anyag elvégzése után kérdezzük ki a tanulókat, hogy mennyire siekrült elérniük a kitűzött célokat. Kérdezzük meg a tanulóktól, hogy szerintük mi volt a leghasznosabb dolog, amit tanultak az órán.

2.       Kérdések

Rendszeresen biztosítsunk időt a kérdésekre az óráinkon, hogy minnél kevésbé szakadjanak le a tanulók .
Ha egy kérdésünkre választ kaptunk, akkor ne feltétlenül mi, tanárok értékeljük rögtön a választ, hanem kérdezzük meg a többi tanulót is, mit gondol a válaszról. Dobjuk vissza a választ az osztálynak, így még jobban és mélyebben meg fogják érteni a tananyagot. Például:
Peti, mit gondolsz Sári válaszáról?
Jancsi, mit tudnál még Kati válaszához hozzátenni?
Karcsi! Az eddig elhangzott válaszokat, hogyan tudnád összefoglalni?

A helytelen választ ne utasítsuk el, hanem pozitívan reagáljuk le (Érdekes gondolat. Nem teljesen jó.) és használjuk fel arra, hogy egy eszemecsere induljon el és ezáltal a tanulók még jobban megértsék az adott dolgot.

Ne csak mi tegyünk fel kérdéseket, hanem a tanulók is tegyenek fel kérdéseket egymásnak.

Hagyjuk a gyerekeket is beszélni. Beszéd közben általában jobban kitisztulnak  a gondolataink. De mivel az órák rövidek és sok tanuló van egy osztályban, így ne csak a tanár és diák között legyen kommunikáció, hanem legyen lehetőség, hogy diákok egymással is megbeszéljék gondolataikat. Ez sokszorosára növelheti azt az időt, míg az egyes tanulók ki tudják fejteni gondolataikat.

Ne csak azokat a tanulókat szólítsd fel, akik jelentkeznek (Le a kezekkel.), hanem mi válasszunk tanulókat, hogy ők válaszoljanak. Így jobb a képünk az egész osztályról, és a félénkebb tanulók is jobban részt vesznek a tanításban. Pl. írjuk fel a neveket kis lapokra és akit kihúzunk, ő fog válaszolni.

Használjunk letörölhető kis táblát (mini-whiteboard), amire mindenki felírja a választ és adott időben felmutatja. Ez nagyon jó módszer az egész osztály aktivizálásához. Mindenkinek gondolkodnia kell.



3.       Gondolkodás fejlesztés
 
Hagyjunk a tanulóknak időt a gondolkodásra. Mindenki különböző gyorsan gondolkodik. Ha kérdezünk valamit, várjunk egy kicsit, hogy mindenki el tudjon gondolkodni, utána válaszoljanak a tanulók.

A tanulók gondolataikat ne csak írásban fejstsék ki. Használjanak többféle eszközt, beszéd, színdarab, rajz, kézműves alkotás, stb.
Ösztönözd a tanulókat arra, hogy egymással együttműködjenek, segítsenek egymásnak, megosszák ötleteiket egymással.

Olyan kérdéseket tegyünk fel, amikre a tanulók nem tudank egyszavas választ adni, hanem elgondolkoztatja őket, és több mondatban lehet csak válaszolni. Olyan kérdések is legyenek, amikre nincs egyértelmű válasz. Ösztönözzük őket a gondolkodásra.

4.       Értékelés

Egyezzünk meg a taulókkal abban, hogy mit értünk jó munka alatt. Nem biztos, hogy a tanulók ugyanaz gondolják jónak, amit mi jónak gondolunk .

A  jegyeket szóban is értékeljük, füzzünk hozzá pár mondatos szóbeli értékelést, ami segít a tanuklónak abban, hogyan menjen tovább, miben jó és miben kell még fejlődnie.

Ne csak témazáró dolgozat legyen, hanem többször mérjük fel, ki hogyan halad, így elkerülhetjük egyes tanulók nagyobb lemaradását. Legyen rendszeres visszajelzés a tanulók munkájáról. A dolgozatok értékelésekor ne csak a hibákat meljük ki, hanem a pozitív dolgokat is, hogy miben jók.

A tanulókat időnként vonjuk be a számonkérések ellenörzésébe, dolgozatok javításába. Így jobban megértik, mit hibáztak, és hogy kellett volna jobban megoldani. (Ráadásul nem kell nekünk esténként annyit javítani.)

Rendszeren sétálj körben a teremben, így jobban felmérheted, hogy hol tartanak a tanulók, ki miben maradt le.
 
Publikálta: Csaba Zsolt
© 2010 Bornemisza Péter Gimnázium