BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola
Iskolánk
Felvétel
Tanév
Tantárgyak
Tanórán kívül
Infotár
Diák
Támogatás
Szülő
Kapcsolat
Infotár
Árnyak évszázada 2. Szemelvények
2010.11.25.
Az Árnyak évszázada c. könyv néhány rövidített részét közölném, ezek a tanok, ideológiák illetve egyes politikai vezetők döntése nagyban befolyásolták a diktatúrák kialakulását Magyarországon.
A Szent Korona-tan
A Szent Korona-tan nagyon rugalmas és alakítható elmélet, ami lényegbevágó átértelmezéseken ment keresztül Magyarország történelme során.
Sokan I. István király személyével akarnak hangsúlyt adni a tannak, de abban az időben az uralkodó személyét még nem választották el a koronától, hanem az csak a király hatalmát jelképezte. Viszont az 1200-as években IV. Béla már a korona jogára hivatkozva veszi vissza az eladományozott birtokokat, a 14. században a korona már bekerül nemzetközi szerződésekbe is. A 15. században LuxemburgiZsigmondot a magyar bárók szembeállították a koronával, fogságba vetették és a koronát tették meg a hatalom fő birtokosának.
1440-ben I. Ulászlót nem tudták az érvényes királyi koronával megkoronázni, mivel az Bécsbe került. Ezért az ország jóváhagyásával, egy másikkal hajtották végre a ceremóniát, ráruházva az eredeti korona minden jelképiségét és misztériumát. 1492-ben törvénybe foglalták, hogy a mindenkori király az ország koronáját ki ne vegye a főpapok kezéből.
Werbőczi István ítélőmester művében, a Tripartitumban arról ír, hogy a „nemesítés, birtokadományozás, uralkodás és országlás a Szent Korona joghatósága alá tartozik, és hogy valamennyi nemes a Szent Korona egyenlő joggal rendelkező tagja. Kölcsey, majd Kossuth nem tudta elfogadni a tant, mivel ez nem teremtett polgári egyenlőséget. 1848-ban Táncsics Mihály is közzétette nézeteit, a Szent Koronát a pápasággal, a katolikus klérussal és a Habsburg uralommal hozta összefüggésbe. Indítványozta, hogy „tétessék a Nemzeti Múzeumba, mint régiség”. Deák Ferenc a bécsi udvarral folytatott vitái során következetesen mellőzte a Szent Korona-tant, a koronát csak mint a királyi hatalom jelképét említette. A trianoni békét követően a Szent Korona eszmére hivatkozott a Habsburg-ház trónörökösét támogatók köre és a Horthy, Bethlen, Gömbös nevével fémjelzett szabad királyválasztók is. A koronára utoljára Szálasi Ferenc tett nemzetvezetői esküt 1944-ben. 1945 után a korona elveszti aktualitását. 1989-1990-ben két szervezet is alakult: a Szent Korona társaság és a Szent Korona Szövetség, amik megkezdték a tan népszerűsítését. 1999-ben a kormány beterjesztett egy korona törvénytervezetet, ami 2000 januárjában lett kihirdetve.
A Korona-tan központi gondolata, hogy a Szent Korona önálló személyiséggel rendelkezik, minden és mindenki neki van alárendelve, az ország polgárai hűséggel tartoznak neki, egymagában egyesíti a törvényhozói, bírósági és végrehajtói hatalmat. A tannak fontos eleme a területi elv is, tehát ha bármely korábban birtokolt terület elvész, az a Szent Korona sérelme, s ez érvényes volt az ország úgynevezett melléktartományaira is.

Korbuly Dezső: Zsákutcába vezetett történelem című írása a XX. század előzményeit mutatja be, a 13. századtól kezdve. A magyar társadalmi csoportok (nemesség és jobbágyság) viszonyáról ír.  Az Aranybulla a nemességnek személyi biztonságot adott, illetve lehetővé tette a jobbágyok megadóztatását. A Tripartitum jobbágyellenes határozataival kettészakította a magyarságot és a parasztokat több, mint 300 évre politikailag jogtalanokká tette. A 18. század végén 330 ezer nemes alkotta a magyar társadalmat, hiszen a jobbágyokat nem tekintették magyaroknak. Az 1800-as években Magyarország 5%-a rendelkezett polgársággal, ők is zömmel németek voltak.
Elsőként Gróf Széchenyi István ismerte fel, hogy az ország elmaradottságáért a nagybirtokrendszer a felelős. A reformkor nemessége is halogatta a szükséges intézkedéseket, végül 1844-benn szavazták meg az általános adókötelezettséget, 1848-ban pedig a jobbágyok felszabadítását. Az 1848-4-es szabadságharc bukásával együtt kudarcba fulladt az egységes és liberális magyar állam létrejötte is. 1867-ben Deák kiegyezett a Habsburgokkal. Az elszegényedett nemesség hivatalnoki és politikai állást vállalt. 1880-ban a hazánkban élő emberek 5,9%-ának volt választójoga. Bibó István, a magyar gondolkodó úgy véli, hogy a 19. században, zsákutcában rekedt a magyar nemesség. E    nnek az oka kétségtelenül a nemesség és annak közvetlen utódai.

Vagyim Arisztov: Az októberi forradalom mítosza
Vajon a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tényleg az orosz proletárok forradalma volt az elnyomó cári diktatúra ellen? A hős munkásosztály valóban páratlan elszántsággal, erővel és kitartással állt ellen a Téli palota erős erődrendszerének, majd ezt legyőzve ’a nép’ elkezdte Oroszországban az egyenlőség és szeretet alapján a kommunizmus kialakítását és országlásának elkezdését?
Egyértelmű válaszunk az, hogy NEM! Akkor mi történt valójában? A bolsevikokat és Lenint a német és az osztrák-magyar vezérkar támogatta, hogy Oroszországban forradalmat robbantson ki. Ez nem vezetett sikerre, ezért Lenin 1917 júliusában protestáns lelkésznek álcázva magát Svájcban találkozott „pártfogóival”.
Ugyanebben az időben, Finnországban (ami akkor Oroszország része volt) idegen flották, finn és német elitalakulatok jelentek meg, amik jelentős mészárlást hajtottak végre az orosz katonai vezérkarban.
Lenin Finnországban egy gárdát hozott létre, amit a petrográdi hatalomátvételhez készített elő. Lenin tervének megvalósulását az ideiglenes kormány feje Alekszandr Kerenszkij segítette elő. A kormányfő elküldte hadserege főparancsnokát, hogy tegyen rendet Petrográdban, majd miután elmentek, árulónak állította be őket. Felfegyverezték a betiltott Vörös Gárdát, melynek soraiba dezertőrök, munkanélküliek és köztörvényes bűnözők voltak. Velük egyesültek a balti-tengeri flottán érkező német, magyar, bolgár és kínai katonák.
A Téli Palotában az ideiglenes kormányon kívül egy hadikórház működött, amiben katonaiskolások és nők voltak. A Téli Palotát semmiféle erődrendszer nem védte. Este 10-kor eldördültek az Auróra cirkáló vaklövései. Puskalövés éles tölténnyel csak a Péter-Pál erődből hallatszott. A különleges különítmény tagjai betörtek a Téli Palotába és a letartóztatottakat a Péter-Pál erőd börtönébe vezették.
Másnap reggel nagy tömeg rontott be a Téli Palotába, mivel látták, hogy a cári rezidencia üres. Lopni, rabolni kezdtek, majd beszabadultak a cári borospincébe is és lerészegedtek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom igazi mivolta könnyen kiszivároghatott volna, ha az elitalakulat” nem végzett volna a lerészegedett tömeggel.

Trianonig és utána
 Kossuth Lajos előre figyelmeztette Deákot, hogy a Habsburg Birodalom nem fogja túlélni a következő európai háborút, ezért Magyarország függetlenedését és a Dunai Konföderációhoz való csatlakozását javasolta (Horvátország, Szerbia és Románia). De nem hallgattak rá, hanem három nappal a véleménynyilvánítás után megkötötték az egyezséget a Habsburg Birodalommal. A politikusok inkább Magyarországon belüli egység létrehozására törekedtek! Így került Magyarország a vesztes oldalra.
1914 júniusában meggyilkolták Ferenc Ferdinándot és Gróf Tisza István miniszterelnöknek nem sikerült megakadályozni a Monarchiából Szerbiának küldött hadüzenetet. A vezető francia politikusok a Monarchia szétzúzására törekedtek. 1918-ban kinevezték Károlyi Mihályt miniszterelnöknek, aki hitt Wilson politikájának és ígéretének létrehozhatóságában Magyarországon. Károlyi reménye nem teljesedett be, cseh, román, szerb csapatok nyomultak be az országba. A nyugati hatalmak nem segítettek, mivel nem is ismerték el Károlit miniszterelnöknek.
1919-ben Párizsban ülésező békekonferencia megengedte a román csapatok előrenyomulását a Nagyvárad- Arad vonalig. Károlyi átengedte a kormányzást a szociáldemokratáknak, akik szövetségre léptek a kommunistákkal. Így jött létre a Tanácsköztársaság, ami megkísérelte az ország fegyveres védelmének megszervezését. Franciaország, Anglia majd az USA is szövetségeseit / a Dunai Konföderációt támogatta. 1919 áprilisában a románhadsereg offenzívába kezdett, amit a Szovjetunió állított meg, mivel bevonult Romániába és román területek átadását követelte. A Tanácsköztársaság a tűzszünetet egy 120.000 főnyi hadsereg felállításában látta. A románok a magyarok által indított támadásokat visszaverték, sőt Budapest irányába nyomultak előre. A Tanácsköztársaság összeomlott, vezetői a Szovjetunióba menekültek. 1919 novemberében a román hadsereg kivonult a megszállt területekről, így szabaddá vált az ország Horthy Miklós előtt.
1920-ban érkezett a magyar delegáció Gróf Apponyi Albert vezetésével
Az új magyar határok egyáltalán nem a nemzetiségek elhelyezkedése alapján lettek meghúzva.

Sztálin nagy tisztogatása
1929 és 1932 között folytatott erőszakos kollektivizálás hatalmas éhínséget okozott. Több millió ember halt éhen Ukrajnában, Kazahsztánban és dél Oroszországban.
Mindemellett az állam minden területen pusztította a parasztságot, állataikat, házaikat elvették, sőt deportálták is őket, az ország kietlen vidékeire, a tehetősebb kulákokat pedig gyakran ki is végezték. Évente 1 millió 200.000 embert hurcoltak börtönbe a kollektivizálás idején. 1928-ban folytatták le az első koncepciós pert, aminek áldozata 50 szovjet mérnök és 3 német konzulens volt, majd őket követték az akadémikusok, történészek és egyes iparágak vezetői.1931-ben hozták létre az első Gulágot, amit a nyugati világ először Szolzsenyicin könyvéből ismerhetett meg először. Leninnel ellentétben Sztálin már”munkatársaival” szemben sem ismert kegyelmet. Sztálin először Lenin legközelebbi munkatársaira sújtott le. Legnagyobb ellenfelének Lev Trockijt tartotta, akinek a neve az összes vádiratban szerepelt. Hozzá kötöttek minden összeesküvést és szovjetellenes szervezkedést.
Több tucat merényletet kíséreltek meg ellene, végül 1940-ben Mexikóban egy spanyol ügynök ölte meg, aki ezen tettéért a Szovjetunió Hőse kitüntetést kapta.
1937-ben kezdte meg Sztálin a katonaságon belül a tisztogatást. A parancsnokok 45%-át megölette. Sztálin taktikája az volt, hogy hóhérjait (akik az ő kérését, akaratát teljesítették) egy idő után kivégeztette, rájuk hárítva a gyilkosságokat, kivégzéseket, így halt meg Jagoda, Jezsov is.
A II. Világ Háborút követően újabb terrorhullám következett. Ekkor már a kivégzések nem voltak annyira kedveltek, a fagy- és éhhalál és a Szibériában lévő lágerek rengeteg emberéletet követeltek.
A tisztogatásokat végzők és közreműködők máig nem lettek felelősségre vonva. A politikai megtorlások áldozatainak száma meghaladja a 32 milliót és még több mint 100 millió meg nem született gyermekkel kell számolni. Ehhez a számhoz képest eltörpülnek a II. világháború orosz veszteségei. Mindemellett a kommunizmus szétzúzta az orosz emberekben a morális alapértéket, erkölcsöt. A besúgás, a másikember meggyilkolása vagy abban való közreműködés megszűnt bűn lenni. Sőt, a diktatúrában élt emberek azt is megszokták, hogy az ilyen cselekedetért kitüntetéseket kapnak.
Valamint ez a gonosz ideológia az istenképet is megváltoztatta az emberekben, a legfőbb hatalom az állam és a mindenkori pártfőtitkár lett. A Szovjetunió polgárainak e bálványokat imádni és tisztelni kellett és a nép feltétel nélküli alárendeltséggel tartozott nekik. Napjainkban az oroszokból hiányzik a szolidaritás, az embereket megrontja az irigység, gyanakvás és az államhatalomtól való félelem.
1953-ban Hruscsov került hatalomra, aki először merte kimondani, hogy Sztálin tettei a Szovjetunió kárára voltak és a sztálinizmustól való elszakadást hirdette. Bár a felelősségre vonást nem akarta és nem is valósította meg. Hruscsov keze is „véres volt”, mint ahogy az összes többi szovjet vezetőé.
Hruscsov után Brezsnyev következett, aki elkezdte a sztálinizmus eszméjének rehabilitálását. Gorbacsov reményt adott a polgári társadalom újjászületésére, de mára ez már nyomtalanul eltűnt. Napjainkban sokan áhítoznak vissza a Leninizmusba és Sztálinizmusba egyaránt. Ha más nem, hát az „erős kéz és a néhai birodalom utáni vágy” élteti ma a Sztálinizmust. Egy közvélemény kutatás szerint az oroszok 54%-a véli hogy Sztálin több jót tett nemzetükkel, mint rosszat.
Publikálta: Diósy Anna
© 2010 Bornemisza Péter Gimnázium