BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola
Iskolánk
Felvétel
Tanév
Tantárgyak
Tanórán kívül
Infotár
Diák
Támogatás
Szülő
Kapcsolat
Infotár
Árnyak évszázada 1.
2010.11.30.
Magyarország 20. századi történelme gyakorlatilag felírható terrorhullámok sorozataként. De, vajon mi lehet ezeknek az oka, hogyan és mikor sodródott Magyarország erre a kényszerpályára, ami miatt egymást követték a különböző színű diktatúrák? A Hetek Könyvek gondozásában megjelent az Árnyak évszázada c. könyv: cikkek és interjúk gyűjteménye, ami választ ad ezekre a kérdésekre! Az alábbiakban az öt diktatúrát tekinthetjük át vázlatosan.
1.       „Fojtsátok őket a vérükbe”
A Tanácsköztársaság két fő alakja és vezetője: Lukács György (a Vörös Hadsereg vezetője) és Szamuely Tibor (a szolnoki és abonyi ellenforradalom és a kalocsai parasztfelkelés leverője) semmilyen áldozatot nem tekintettek nagynak az 1919-es forradalom teljes győzelméért. Kun Béla humánusabb politikát ígért, de valójában a terror megerősítését segítette elő. A forradalmi terror egyik nagy alakja, Korvin Ottó vezetése alá tartozott a 200 fős Lenin-fiúk alakulat, ami sokak életéért volt felelős. Megalakult a Frontmögötti Bizottság. ami rögtön ítélő bíróságként működött. 1919. május 19-én lefegyverezték a Lenin-fiúkat, de átszervezett formában tovább működtek. A vörös terror áldozatainak számát 300 és 600 fő közé teszik.

2.      Horthy és a Fehérterror
A második nagy terrorhullámért Horthy Miklós és nemzeti hadserege volt felelős. Gyűlöletük a kommunisták, szociáldemokraták, liberálisok és zsidók ellen irányult. Horthy 1919 augusztusában kiadta a parancsot a tisztogatások megkezdésére. Nemzeti Hadseregének tiszti különítményei bevonultak a településekre és a helybeliek feljelentései alapján kerítették kézre a nemkívánatos személyeket, akiket bírói ítélet nélkül fel is akasztottak. A fehérterror brutális kegyetlenségének híre külföldre is eljutott. 1919 szeptemberében amerikai vizsgálóbizottság érkezett Magyarországra, természetesen a magyar vezetőség úgy szervezte meg az utakat, hogy Nathan Horowitz ezredes és kísérői ne lássanak semmit a valóságos helyzetről. A bizottság jelentésében végül az szerepelt, hogy „a fehérterrorra vonatkozó hírek alaptalanok”. Horthy jobb keze Prónay Pál volt, akit erős zsidógyűlölet fűtött. Ő a különítményével együtt sok zsidó ember életéért felelős. Pl. Tószegi F. Albert felakasztása. Horthy a nyilvánosság előtt nem vállalta a felelősséget ezekért a tettekért, de szín alatt teljes mértékben egy véleményen volt Prónayval. A Népszava beszámolt az orgoványi, kecskeméti és izsáki vérengzésekről, ezért a lap két főszerkesztőjét meggyilkolták. A fehérterrorba Az Országos Antiszemita Párt is bekapcsolódott.
1920-ban Horthy Miklós kormányzóvá választása is a megfélemlítés légkörében zajlott le, mivel a Prónay- különítmény körbevette a Parlament épületét, ezzel ösztönözte az embereket a „helyes” választásra. De a Teleki féle Antiszemita rendelet gondoskodott róla, hogy a terror megteremtői ne részesüljenek büntetésben és ne feleljenek tetteikért. 1920 novemberében feloszlatták a fegyveres különítményeket.
A Horthy korszakról bővebben, Sipos Péter: Kultuszt teremtő bevonulás és Kulcsár Árpád: Aki szelet vet c. írásában olvashatunk. Előbbi a Tengernagy hatalomra jutásának előzményeiről és módjáról szól, a különítmények által elkövetett tömeges gyilkosságokról, utóbbi nagymértékű hasonlóságokra mutat rá a Horthy rendszer és az azt követő diktatúrák között, gondolok például a származástól függő továbbtanulásra, a tulajdonok erőszakos elvételére és államosítására. Karsai László: Fajvédők és csendestársak és  A lejtőn nincs megállás illetve Korbuly Dezső: Útkészítők c. cikke a Horthy-rendszer különböző kormányai által meghozott zsidótörvények hátterére mutat rá, illetve azok fogadtatására. Korbuly Dezső A püspök ellenségei c. cikkében Prohászka Ottokár, a XX. század első felének legnagyobb hatású magyar katolikus főpapjának személyét tárgyalja, aki a földreformok meghozását sürgette, a magyar parasztság elmaradottságáért, rossz életkörülményeiért a zsidóságot okolta.

3.      Nyilasterror
1944 októberében a harmadik nagy terrorhullám következett, vezetője Szálasi Ferenc és a nyilas párt volt. Hatalma megerősítése érdekében nagy szerepet szánt az erőszaknak. Két nappal hatalomra kerülése után újjászervezte a „magyar          Gestapót”- azaz az Állambiztonsági Rendészetet, majd létrehozta a Nemzeti Számon kérő Szervezetet. A párthadsereg tagjai korlátozások nélkül hajthatták végre akcióikat.
Ekkor Magyarország zsidó lakosainak száma 300.000-re csökkent. Elkezdődött a zsidó lakosság többlépcsős kényszer kivándoroltatása, mely során a Magyar állam”munkaerőt adott kölcsön Németországnak”ahol az emberek nagy része már a gyalogmenet során meghalt.
Zsidó tulajdonú házakat támadtak meg a nyilasok, sok embert megöltek. November 23-tól kezdődött meg a dunai rakparton a zsidó polgárok csoportos kivégzése. A nyilasterror áldozatainak száma 65-70 ezerre tehető.
Szálasi Ferenc hatalomra jutása előtti tevékenységeiről (NAP párt alapítása, antiszemita röpiratok terjesztése), illetve börtön éveiről, Karsai László: A Fehér Ló keresztje c. írásában olvashatunk.

Kommunista terror: Rákosi Mátyás / Péter Gábor
1944-ben kezdődött a kommunista hatalomátvétel előkészítése is. A kommunisták átmenetileg kiegyeztek a koalíciós kormánnyal, de kizárólagos hatalomra törekedtek. Az új rendőrség felállításakor, ami „párt rendőrségként működött, ügyeltek arra, hogy a vezető pozíciókat csak kommunistás kapják meg, a politikai rendőrség szervezése a szovjet belügyi szervekkel szoros együttműködésben folyt. 1946-ban létrehozták az ÁVO-t (Államvédelmi Osztályt). A Szovjetunió a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) révén tudta támogatni a magyar kommunisták törekvéseit.

4.      Kádár János
Az 1956 után került hatalomra Kádár János, a forradalomban résztvevőket az új kormány keményen megbüntette (kínzások illetve halálbüntetések). Az első halálraítéltet 1956-ban végezték ki, az utolsót 1961-ben. A nyolcvanas évek végén mégis sikerült Kádár Jánosnak megszerettetni magát a „legvidámabb barakkban” élő néppel.
Magyar Forradalom titokzatos részeibe nyerhetünk bepillantást, ha elolvassuk Morvay Péter interjúját Horváth Miklós hadtörténésszel, az interjút A megszállás titkos aktái címmel. Vagyim Arisztov: A magyar művelet c. írása a forradalmat orosz szemszögből mutatja be.

Folytatás és szemelvények itt: Árnyak évszázada 2.
Publikálta: Diósy Anna
© 2010 Bornemisza Péter Gimnázium