BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola
Iskolánk
Felvétel
Tanév
Tantárgyak
Tanórán kívül
Infotár
Diák
Támogatás
Szülő
Kapcsolat
Infotár
Támadás a Marx-bolygóról
2011.09.05.
Egy két éve megjelent cikket ajánlanék szeretettel mindenkinek ( elsősorban felnőtteknek és gimnazistáknak!). Aktuális:
"A lét meghatározta a tudatod...."
(URH)

Itt ülünk, itt állunk egy nagy rakás baj kellős közepén. Tényleg jó nagy kupac. Az ember elcsodálkozik és nem igazán érti, hogy került mindez ide mihozzánk. Jó, tudom, a Gyurcsány volt, bár az az érzésem, hogy ennél azért összetettebb a helyzet (és itt nem arra gondolok, hogy Gyurcsány mellett még Orbán is hunyó). Sokkal alapvetőbb kérdésekre gondolok: milyen mentalitás vezetett idáig? Ez ugye azért lenne érdekes, mert a bajhegyek eltakarítása csakis teljesen más mentalitással lehetséges. 

Nos, véleményem szerint ennek a mentalitásnak az alapanyagát úgy hívják: marxizmus. Nem szükséges részletesen bemutatni, hogy a második világháború utáni időszakban milyen szerepet játszott ez az ideológia Magyarországon, ezt tudjuk. A sűrűsödő bajok idején viszont nagyon is fontos rámutatni arra, hogy milyen elévülhetetlen érdemei vannak bajaink szaporodásában a Marx-bolygóról indított hódító akcióknak. 

Bár ma már nem kötelező hittételek a marxi tanok, de nyomokban rengeteg ügyben jelen vannak, hasonlóan ahhoz, ahogy a Men in black-ben rejtőzködtek a földönkívüliek. Nekünk meg ez ügyben érdemes sötét zsaruvá lenni, persze nem hatósági értelemben.

***

Kornai János nemrég így beszélt a marxizmusról a Mozgó Világban: "...mi a kapcsolat Marx elméleti gondolatai és a szocialista rendszer történelmi realitásai között? Megpróbálok, első közelítésben, tömören felelni: a szocialista rendszer (nem valamiféle képzeletbeli szép utópia, hanem az, ami létezett, amiben én magam is éltem) megvalósította Marx tervét". Ez azt jelenti, hogy átfogó és mély hatása volt az egész társadalomra. És épp ezért fontos felderíteni hatásait.

Három nagyon jellegzetes vonását emelném ki a marxizmusnak (illetve az általa létrehozott érzületnek): szociális irigység, osztálygyűlölet és determinizmus. Kezdjük a végén. 

Marx így írja le egyik alaptételét: "Az anyagi élet termelési módja határozza meg a társadalmi, politikai és szellemi életfolyamatot általában. Nem az emberek tudata az, amely létüket, hanem ellenkezőleg, társadalmi létük az, amely tudatukat meghatározza". Vegyük figyelembe, hogy még az 1974-ban születetteket is (akik idén lesznek 35 évesek) ebben a szellemben tanították végig a nyolc általánosban, tisztelet a kivételnek, de a tantervet mindenképp ez határozta meg. 

Ez pedig egy igen durván determinista szemlélet, amely igazából semmi teret nem hagy az egyéni kezdeményezés és méltóság számára. Emiatt is van az, hogy nehezen vállaljuk az egyéni felelősséget, hiszen ha a tudatot a társadalmi létem hozza létre, akkor nem én vagyok felelős, hanem a társadalom. Nem nekem kell megváltozni, hanem a társadalomnak, és ezt követi majd a tudatom.

Természetesen ez egy önbizalomhiányos állapotot is eredményez, illetve egy olyan közeget, amelyben az "individualista" jelző súlyos társadalmi bűnt jelöl. Nem kell magyarázni, hogy mindez mennyire korlátozza a tetterőt, amelynek épp a válság idején kellene aktívan működni. 

                                                                                  *

Nézzük az osztálygyűlöletet. A Kommunista Kiáltvány így fogalmaz: "A mi korszakunkat, a burzsoázia korszakát azonban az jellemzi, hogy egyszerűsítette az osztályellentéteket. Az egész társadalom mindinkább két nagy ellenséges táborra szakad, két nagy, egymással homlokegyenest szembenálló osztályra: burzsoáziára és proletariátusra". Tehát éles és ellenséges a szembenállás. 

A burzsoázia viselkedése is gyűlöletes: "A jámbor rajongás, a lovagi lelkesedés, a nyárspolgári érzelgősség szent borzongását az önző számítás jeges vizébe fojtotta. A személyi méltóságot csereértékké oldotta fel, és az oklevelekben biztosított, nehezen szerzett számtalan szabadság helyébe az egy lelkiismeretlen kereskedelmi szabadságot iktatta. Egyszóval, a vallási és politikai illúziókba burkolt kizsákmányolás helyébe a nyílt, szemérmetlen, közvetlen, sivár kizsákmányolást állította". Jegesen lelkiismeretlen, önző, sivár, szemérmetlen, egyszóval: gyűlőletre méltó. 

Azt gondolom, világos, hogy a régi ellenségeskedések és gyűlölködések szívós továbbélését nagyrészt ennek a gondolkozásmódnak köszönhetjük. Amikor épp nem tetszik nekünk a túlságosan erős ellenségeskedés és "végletes megosztottság" a magyar politikai életben, akkor jusson eszünkbe: ebben részük van a Marx-bolygó diverzánsainak is.

Végül az irigységről. Szintén a Kiáltványban olvashatjuk: ".. a kommunisták ebben az egyetlen kifejezésben foglalhatják össze elméletüket: a magántulajdon megszüntetése". Lehet bonyolult magyarázatokat adni erre, hogy ez mit jelent, próbálkoznak is vele. Mi maradjunk a lényegnél: neki túl sok van és ez nekem nem tetszik, vegyük el tőle. 

A magántulajdon megszüntetésének eszméjét egészen bizonyosan a szociális irigység energizálja. Tehát nem az van, hogy engem a mások sikere inspirál, hanem ellenkezőleg: gyanakodni fogok, hogy biztos lopta. És különösen nagy baj van, ha a valóságban is túl sokan loptak, mivel ilyen közegben a már meglévő irigység-potenciál megsokszorozódik, és ez az irigység jó fűtőanyaga az osztálygyűlöletnek is.

( A cikk itt folytatódik !!!!)
Publikálta: Longauer László
© 2010 Bornemisza Péter Gimnázium