BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola
Iskolánk
Felvétel
Tanév
Tantárgyak
Tanórán kívül
Infotár
Diák
Támogatás
Szülő
Kapcsolat
Diák
A szerencse fia 2.
2011.02.28.
Gadó György előadást tartott a Gimnáziumban, 2011. február 12.-én. A negyedik és ötödik órában. Minden osztályból öt érdeklődő ülhetett be az előadásra. Kulcsár Árpád tanár úr konferálta fel Gadó György beszédét, felvázolva életének főbb állomásait. Gadó György beszédét úgy kezdte, hogy elárul két dolgot, egy, ami látszik rajta és egy ami nem. „Ami nem látszik, hogy nyolcvan éves vagyok” – mondta. „A másik dolog, ami látszik, hogy a szerencse fia vagyok, ezt azért mondom, mert élek, és itt lehetek közöttetek”. – mondta Gadó György.
   Csatlakozás a kommunistákhoz, majd kilépés a pártból

Ezek azt események vezettek oda, hogy Gadó György önként a kommunizmus eszméjéhez csatlakozott. „Sokan kérdezték, hogy nem láttam-e előre mi lesz ennek a következménye, hogy milliókat ítéltek halálra hamis vádak miatt, milliókat végeznek ki, koncepciós perek által? A válaszom az, hogy nem. Nem láttam előre, de nem csak én, hanem sok neves gondolkodó, filozófus, kémikus sem tudta előre… Említhetem itt Mary Cury atomtudós nevét, aki szintén meggyőződésből csatlakozott a kommunistákhoz.

   Voltak azonban olyanok is, akik előre megérezték, hogy a kommunizmus eszméje milyen veszélyeket rejteget az emberiség számára. Ezek közé tartozott Arthur Koestler angol-magyar zsidó származású író, aki több politikai tudománytörténeti művében felhívta az emberek figyelmét a felszín alatt lappangó veszélyekre. Arthur Koestler hithű kommunista volt, aki bejárta a Szovjetuniót és ráeszmélt annak valódi voltára. Írt a koncepciós perekről, arról, hogy az igazi forradalmárokat, akik egy jobb rendszerben valóságosan hittek, lefejezték.

   „Ezek a művek az 1940-es években megjelentek Nyugaton, persze mi ezekről a vasfüggöny mögött egyáltalán nem hallottunk. Úgyhogy a véleményalkotásban a saját fejemre kellett hagyatkoznom. Így tehát a ’60-as évek közepére véglegesen rájöttem, hogy rossz helyre tettem magam.”- mondta Gadó György.

   „A végső fordulópontot az 1967-ben bekövetkezett 6 napos háború hozta az életemben. Ekkor már nagyon zavartak a tényekkel homlok egyenest ellenkező hírek, amiket kaptunk mi a ’ legvidámabb barakkban’. Úgyhogy kiléptem a Pártból.”

Tevékenykedés a demokratikus ellenzékben

   „Nemsokára kapcsolatba kerültem demokratikus ellenzéki csoportokkal. Ennek nagyon érdekes története volt. Az Oktogonon volt akkor egy kávéház, Abáziának hívták, most bank van a helyén. Ott mentem el mellette, ki voltak rakva az asztalok, székek, az emberek kint ültek a teraszon. Valaki megkopogtatta a vállam, egy régi ismerősöm. Krassói György volt az, akit azelőtt 40 évvel láttam utoljára.” - mondta Gadó György.

„Krassói György barátom sokkal hamarabb fedezte fel, azt, amire én csak később jöttem rá. 1956-ban egyike volt azoknak a felkelőknek, akiket bebörtönöztek tettükért. Krassói György hét év fegyházbüntetést kapott, amit le is töltött. Miután kiengedték újult erővel, még elszántabban folytatta a rendszer elleni tevékenységeit. Könyveket nyomtattatott ki, szórólapokat terjesztett. Ezek között volt Faludinak egy könyve, amit 2000 példányszámban nyomtattatott ki. Krassói György ezekben az években, érthetően, mindenkivel szemben nagyon óvatos volt. Hiszen rengeteg besúgó működött szerte az országban. Ezek ellenére bennem az első perctől megbízott. Krassói György tehát megmutatott nekem más szamiszdad kiadványokat, hamarosan már én is részt vettem ezekben a „munkálatokban”. Ezt csak úgy csinálni kellett.”

„Egyik házkutatás során a rendőrség szórólapokat és könyveket foglalt le a lakásomban, tettemet pénzbírsággal büntették, 1000Ft-t kellett fizetnem. Ötször kaptam pénzbírságot. Ezeket a büntetéseket persze össze se lehet hasonlítani az 50-es 60-as évek módszereivel. Ebben az időben, valaki feljelentett, hogy milyen tevékenységeket folytatok. A büntetésem égy év és négy hónap volt, amiből kilenc hónapot ültem le. Az akkori élethez az is hozzátartozott, hogy nagy ünnepségek előtt pár napra bevezettek minket, a rendszer ellen tevékenykedőket, a fegyházba, nehogy rendbontást csináljunk.” - mondta Gadó György.

A rendszerváltás után

A rendszerváltás után az első szabad választásokkor megkérdezték Gadó Györgyöt, hogy nem akar-e SZDSZ-es országgyűlési képviselő lenni. Beleegyezett. Majd miután nem támogatták az antiszemitizmus ellen tartott felszólalásait, 1993-ban kilépett az SZDSZ-ből és még egy évig független képviselőként tevékenykedett. 1994-ben lejárt a mandátuma és abbamaradt politikai pályafutása is.

Előadása után a Gimnázium diákjai kérdéseket tehettek föl Gadó Györgynek, aki készséggel válaszolt rájuk. Kérdések hangzottak el az aliázás, háborús bűnösök felkutatása, az éledő antiszemitizmus témájában.
Publikálta: Diósy Anna
© 2010 Bornemisza Péter Gimnázium