BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola
Iskolánk
Felvétel
Tanév
Tantárgyak
Tanórán kívül
Infotár
Diák
Támogatás
Szülő
Kapcsolat
Diák
Hogyan ünnepel a Száva utca?
2011.04.22.
2011. március 16-án a gimnázium tanulói az 1848-as szabadságharc színhelyeit látogatták végig. Két osztály volt egy csoportban. Öt színhelyet keresetek fel, ahol kisebb előadásokat, színjeleneteket, verseket hallgathattak végig illetve nézhettek meg. Az állomásokon érdekes információkat lehetett megtudni az 1848-as főbb eseményekről, a 12 pontról, a Bánk Bán drámáról, a Pilvax kávéházról, a Vigadóról, a Lánchídról és a Magyar Tudományos Akadémiáról. Ezen kívül három híres személyt ismerhettek meg. Az alábbiakban Bornemiszás diákok véleményét olvashatják.
Nemzeti Múzeum
Történelmi sétánk első állomása a Nemzeti Múzeum kertje volt. ahol a heves forradalmi ifjúság közepén találtuk magunkat. A márciusi ifjak  elmondták miért vannak itt és hogy mi a céljuk . Elszavalták a Nemzeti dalt és Petőfi "legfrissebb" forradalmi költeményét és közben röpiratként terjesztették a 12 pontot amit aztán közösen felolvastunk majd útbaigazítottak minket és folytattuk az időutazást.
Ács Bori

Bánk Bán
Grüll Tibor tanár úr és tanítványai állomásán a magyar irodalom egyik szimbolikus drámájával, Katona József Bánk Bánjával ismerkedhettünk meg. Először egy jelenetet láthattunk a drámából.
  Ezután Grüll Tibor tanár úr beszélt. Röviden felvázolta előttünk Katona József életét, a dráma keletkezésének körülményeit és történelmi hitelességét. De hogyan függ össze a dráma az 1848-as szabadságharccal?
A válasz egyszerű. A Bánk Bánt játszották 1848. március 15-én a Magyar Nemzeti Színházban közönségkívánatra. Ezt egy 1980-ban előkerült színlapból tudjuk. A forradalom napján nem tudták Madách drámáját végigjátszani, hiszen a tüntetők bevonultak a terembe. 
D.A.

Pivax kávéház
 A következő megálló a Pilvax kávéház előtti sétálóutca volt. Mihelyt megérkeztünk ott várt már ránk a kávéház tulajdonosa, a német származású Karl Pilvax. Egy kicsit ugyan törte a magyart, hiszen németül sokkal jobban beszélt. Azt mondta nekünk, hogy a ”felkelők, forradalom, harc ’nicht gut’ és kérte”ne csatlakozzanak Petőfi, mer’ lesz nagy felbojdulas!” Mi meg is fogadtuk a tanácsát, nem csatlakoztunk Petőfiékhez, hiszen nem is találkoztunk velük. Ez után azt kezdte el mesélni, hogy tegnap is az ő schön kis Kaffehaus-ában milyen nagy összetűzés volt. Még egy szuronyt is belelőttek a falba.
Idő közben megérkezett Vasváry Pál is, aki elmagyarázta nekünk , hogy ezt csak egy véletlen baleset eredményeképpen történt, hiszen ők nem tudták, hogy Petőfi Sándor sétabotjába egy szurony van beépítve. Ezután búzdított minket Vasváry hogy csatlakozzunk a forradalomhoz. Még két verset meghallgattunk, azután három tüntető elkergetett bennünket, mondván hogy nincs itt semmi látványosság és ne bámészkodjunk!
D.A.

Vigadó
A Duna partra érve Árpád bácsi és kis csapata várt minket, akik elmondták, hogy a Vigadónak mekkora szerepe volt a márciusi események után alakult kormány életében. Azt is megtudhattuk, hogy a jelenlegi épület nem az, ami az 1800-as években állt, de az eredeti is megnézhettük egy festményen. Aztán a korabeli országgyűléssé változtunk és a bátor képviselők kipróbálhatták magukat hogyan tudnak érvelni, és hogy meg tudják e meggyőzni képviselőtársaikat az igazukról. Aztán folytattuk a sétát.
Ács Bori

Lánchíd
Az utolsó előtti állomáson a Lánchídról és annak építkezéséről hallottunk előadást.
Pécsi Tibor tanár úr beszélt nekünk arról,hogy az 1830-as évekig nem volt híd Pest és 
Buda között. Az építkezést gróf Széchenyi István kezdeményezte. Azt is megtudtuk,hogy
a munkálatok 1839-ben kezdődtek és 1849-ben avatták fel a hidat.  Tervezője William Clark volt.
A kivitelezést Adam Clark vezette.1842.aug.24.-én történt az alapkő letétel.
A hidat  többször is ágyúzták, többek között a császári csapatok is,1849-ben.
Sok hasznos,új információt hallhattunk.
Mindent össze vetve,nagyon jók voltak az előadások.
G. Barbi
 
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémiával szemben volt Pálfi Gyula tanár úr állomása.
Először pár szót szólt a Magyar Tudós Társaságról, az Akadémia épületéről, belső elrendezéséről és azokról a tudományos tevékenységekről, amiket itt folytattak.
Ezután 3 híres reformkori személyiséget mutatott be nekünk.
Az első egy kiváló sportember, pontosabban sziklamászó és ezen felül tudós. A relativitáselmélet alapjainak feltalálója, a torziós inga névadója, akiről Dél-Tirolban egy hegycsúcsot neveztek el, Eötvös Loránd. 1889 és 1905 között ő volt az Akadémia elnöke.
 A második személy egy magyar matematikus, aki megírta a nem euklideszi matematika szabályait, emellett rendkívülien forgatta a kardot is. Ő Bolyai János, aki az egyik alkalommal állítólag 13 párbajt vívott, köztük néhány perces szünetet tartva, amikor is csodálatosan hegedült.
A harmadik híres személyiség, akivel megismerkedhettünk Vámbéry Ármin volt. Szegény zsidó családban született, hároméves korában megbénult a bal lábára. Tizenhat éves korára már folyékonyan beszélt magyarul, latinul, franciául és németül, miközben már tanulta az angolt, néhány skandináv nyelvet, oroszt, szerbet és más szláv nyelveket. 1857-ben Konstantinápolyba utazott, egy évre rá megalkotta a Német- Török és Török- Német szótárt. Ezután sokat utazott Közép-Ázsiába. Majd megtanult húsz különféle keleti tájszólást is. 1876-ban egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. Élete végén muzulmán hitre tért.
D.A.
Publikálta: Diósy Anna
© 2010 Bornemisza Péter Gimnázium