BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola
Iskolánk
Felvétel
Tanév
Tantárgyak
Tanórán kívül
Infotár
Diák
Támogatás
Szülő
Kapcsolat
Diák
A passzív dohányzás margójára
2010.12.02.
A dohányzás nem csak azokra van hatással, akik élnek vele. A nemdohányzó emberekre gyakorolt káros következményeit a tudósok az utóbbi időkben kezdték aktívan kutatni, az eredmények pedig megdöbbentőek.

Az első nemzetközi tanulmány ami a passzív dohányzás következményeit vizsgálja, 600 000 halálesetről számol be a BBC angol hírcsatorna szerint.


A passzív dohányzásban elhunytak egyharmada gyerekkorú és többnyire az otthonukban vannak kitéve a dohányfüstnek- számol be a WHO tanulmánya.( World Health Organization- Nemzetközi Egézségügyi Szervezet)

A tanulmány 192 országban kutatta a dohányzás gyerekekre gyakorolt káros hatásait, állítva, hogy a passzív dohányzás nagyban hozzájárulhat olyan betegségek kialakulásához mint a súlyos tüdőgyulladás és az asztma. Ahogyan előidézhet szívbetegséget, légúti megbetegedéseket és tüdőrákot is.

“ Ez segít nekünk megérteni a dohány igazi károkozását.”- nyilatkozta Armando Peruga a WHO Dohány-Mentesség szervezetének kezdeményezője, aki a tanulmányt vezette.

Felmérték a betegségek előfordulási számát is azoknál az embereknél akik ki vannak téve a dohányfüst szennyezésének. Az a becsült 165 000 gyermek akik a dohányfüsttel kapcsolatba hozható légúti megbetegedésekbe hunytak el leginkább Dél-Kelet ázsiai vagy afrikai országokban éltek.

Felnőtteknél a leggyakoribb betegség ami a passzív dohányzás miatt alakul ki egy 2004-es felmérés szerint a szívbaj (379 000) majd az asztma (35 800) végül a tüdőrák ami 21 400 halálos áldozatot szed.

Ugyanekkor 15 év alatti gyermekek esetében a légúti megbetegedések a leggyakoribbak (165 000) amit az asztmás betegség követ (1 150) végül 71 áldozata van az közép-fül elfertőződéseknek évente.

Peruga továbbá azt állítja, hogy “a különböző fertőző betegségek és a passzív dohányzás egy halálos kombináció.”

A tanulmány azt is felmérte, hogy ahogyan nagyobb veszélynek vannak kitéve a dohányfüstben élő gyermekek légúti megbetegedések terén, a tüdejük is lassabban fejlődik ki azon társaikhoz képest akik dohányfüst-mentes otthonban nőnek fel.

A passzív dohányzásnak kitett emberek száma világméretekben a gyermekek 40%-a , nem-dohányzó férfiaknak 33% -a, és 35%-a a nem-dohányzó nőknek, a 2004-es adatok szerint. Ám ezek száma mára már újabb mértékben növekedett. A dohányfüstnek kitett emberek között megközelítőleg 379 000 haláleset történt szívbaj, 165 000 alsó-légúti megbetegedés, 36 900 asztmás és 21 400 tüdőrák miatt.

A passzív dohányzásnak leginkább Európában és Ázsiában, a legkevésbé pedig Amerikában, kelet-mediterrán országokban és Afrikában vannak kitéve az emberek.

A tanulmány továbbá kitért a nők passzív dohányzására is ahol az elhalálozási arány világméretekben 281 000 főre rúg. Ehhez hozzá kell tenni azt a tényt, hogy a nők legalább 50%-kal inkább ki vannak téve a “ másodkézből való” dohányzásnak mint a férfiak.

Mindazonáltal a kutatók szerint korlátozza a további teljeskörű tanulmányok végzését a jegyzett egézségügyi adatok bizonytalansága és az azokban lévő hiányosságok a témával kapcsolatban.

Dr Heather Wipfli a Dél-Kaliforniai Egyetem professzora több kollégájával egyetérésben azt nyiladkozta: “ Vannak elismert bizonytalanságok a betegség súlyának becslésében. Mégis, nem kérdés, hogy 1,2 milliárd dohányzó ember világméretekben nem-dohányzó emberek milliárdjait teszik ki passzív-dohányzásnak és betegségeket okozó légszennyezésnek.

Publikálta: Hack Petra
© 2010 Bornemisza Péter Gimnázium