BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola
Iskolánk
Felvétel
Tanév
Tantárgyak
Tanórán kívül
Infotár
Diák
Támogatás
Szülő
Kapcsolat
Diák
A korhatáron is túl
2011.04.25.
Divatos szerző, felkapott könyvből készült színdarab. A várakozás szinte tapintható az elsötétült nézőtéren. Mégis: a szellemes mesejáték tejszínhabos krémjébe sárpöttyök vegyülnek.
Péntek este van. Leszálltam a Ferenciek terén a metróról, utam a Pesti Színház felé vezetett, de a színdarab kezdetéig még fél óra van. Nem baj. Gondoltam, körülnézek Budapest „nyugati” középpontján – nem árt, ha időnként mi, lakosok is észrevesszük városunk értékeit, amelyet gyakran fed be a hétköznapok szürke leple. A Váci utca kirakatai és pénzváltói között lassan eljön az idő, hogy elinduljak a színházba. A színház népes gyerekközönséggel telt meg elegáns szülők kíséretében – Varró Dániel művét ismerve valószínűleg ők sem fognak unatkozni. Végre elkezdődik a darab. Az első négy jelenet kifejezetten családiasnak bizonyul, a maga bájával és kiszólásaival, de a következő résznél megdöbbenve ültem a közönséghez nem méltó durva utalások miatt…
A cselekmény a maga leegyszerűsített formájában hű az eredeti Túl a Maszat-hegyen meséhez. Muhi Andris, egy harmadik osztályos tanuló levelet kap óvodáskori barátjától, Maszat Jankától, amelyben segítségét kéri a Maszat-hegyen garázdálkodó Paca cár megállításában. Andris nekivág az útnak, ennek során társadalmunk egy-egy szereplőjére bukkan: találkozik a náthás Ismeretlen Angol Költővel, a Babaarcú Démonnal, a Büdös Pizsamázóval, aki már kilenc éve nem hagyta el otthonát, és még sokakkal. A sor majdnem teljes, azért néhány legendás alak hiányzik nekünk, mint a Nagy Zsiráfmadár vagy Emil bácsi, aki postásként sikerrel alkalmazkodott korunk elvárásaihoz. A maszat-hegyi békés létet két ellentétes tábor zavarja meg: az egyiket Paca cár (megjelenése kissé groteszk, az óvodás korosztály számára akár ijesztő lehet) és hű csatlósai alkotják, míg a másik oldalon a tisztaságmániás Szeplőtlen Szilvia hercegnő és a maszatos lakosság számára rettegett takarító brigádja van, amely több otthon ellen is követ el merényletet – kitakarítja a házukat. Andris kalandos utazása közben megmenti Jankát a veszedelmes fürdéstől, majd menekülésük közben Paca cár börtönébe kerülnek az áruló Pali kalóznak köszönhetően. Persze a végére minden jóra fordul. Bár a történet tele van egyedi háttérelemekkel – hiszen ezen van a hangsúly – és alternatív megoldásokkal, ahogy azt a konfliktust feloldó focimeccs is jelzi,  mégis kissé középszerűnek érezzük. Meg kell hagyni, ez az érzés elkerül bennünket a könyv olvasása közben.        
A előadást erőteljes kettőség szövi át. Röviden szólva: ez egy felejthető színdarab emlékezetes pillanatokkal, egy kedves történet obszcén célzásokkal szennyezve - kár érte. A mű egy vizsgadarab, rendezője Néder Panni, a Színházi és Filmművészeti Egyetem hallgatója.A színpadra állítás során Varró Dániel is részt vett a munkában. Nem véletlen, hogy az előadásnak a szójátékok és a rímek biztosítanak szilárd alapot. Például az egyik jelenetben, hexameterben kezdenek el beszélni a szereplők, ami egyébként az Ismeretlen Angol Költő szerint mind a költőnek, mind az olvasónak kínszenvedés. Az előadás másik pillérét Presser Gábor színvonalas zenéje nyújtja. Már 2005-ben Varró Dániellel együtt írt a Budapest Bábszínház számára 14 dalt. Ezekből összeállított CD nagy sikert aratott, platina fokozatot ért el. A listát 9 új dallal toldották meg, ezekből 18 kapott helyet a mostani előadásban. Azonban a színdarabon fekete foltot „pacáznak” a felnőtteket célzó, nyomdafestéket nem tűrő burkolt utalások. Ezek jelenléte nem indokolt, tekintettel a közönségben többségi kiskorú nézőkre. A színészek közül ki kell emelni Józan Lászlót (alias Angol Költő) emlékezetes alakításáért. A fiatal színész jelenleg több darabban játszik, egyebek mellett a Hegedűs a háztetőn, A
dzsungel könyve vagy az Othello egy-egy szereplője.
Úgy tűnik, új műfaj kezd kibontakozni a gyerekkönyvpiacon. A Túl a Maszat-hegyen mellett ennek jelentős képviselője Czigány Zoltán: Csoda és Kósza meséje. Ez két lóról szól, „akik” több-kevesebb sikerrel próbálnak kiigazodni az emberek különös világában. Mindkét mű egyaránt élvezhető a mesélő idősebb és az elalvásra igyekvő ifjabb korú nemzedéknek. E könyvek társadalmunkat enyhe iróniával, egyéni szemszögből mutatják be. Mindezt egyedi humorba csomagolva, szójátékokkal és posztmodern elemekkel fűszerezve, ami sajátos ízt kölcsönöz a meséknek. Nem véletlen, hogy mindkét könyv megkapta az Év gyermekkönyve díjat. Az első sikert követően született meg a Csoda és Kósza folytatása, amelyben például egy alkalommal a lovak gazdája, Sajó bácsi nekilátott az istálló EU-szabvány szerinti felújításához. A légkondicionált istállóban a lovak semmilyen kényelmet nem nélkülöztek: a zabos etető helyét felváltotta a futószalagon mozgó svédasztal, ahol hőseinknek korlátlan internet hozzáférést biztosítottak.
A jövőben reméljük még sok színvonalas alkotást olvashatunk. Annak ellenére, hogy az irodalom, mint olyan olvasása nem tartozik a legnépszerűbb elfoglaltságok közé napjainkban, a jelek szerint ezekre az újításokra nyitottak az emberek. Idővel talán sikerül majd ezekhez méltó színdarabokat is készíteni belőlük. 
    
Pálfy Gergely írása
Publikálta: Diósy Anna
© 2010 Bornemisza Péter Gimnázium