BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola
Iskolánk
Felvétel
Tanév
Tantárgyak
Tanórán kívül
Infotár
Diák
Támogatás
Szülő
Kapcsolat
Diák
Soros Tivadar: Álarcban (könyvajánló)
2011.06.27.
Tizenegy hónap nem hosszú idő… Majdnem egy év… Még is egy ilyen kis periódusa a 20. századnak, a magyar zsidóság sorsát végleg megpecsételte. 1944. március 19 (Magyarország német megszállása) és 1945 januárja (orosz megszállás) között eltelt idő alatt körülbelül 600.000 zsidó vesztette életét, beleértve Magyarország teljes vidéki zsidó lakosságát. Még is voltak olyanok, akiknek sikerült túlélni e vészkorszakot. Ilyen szerencsés ember volt Soros Tivadar is.
Soros Tivadar 1894-ben született Nyíregyházán. Tíz gyermekes zsidó szülők második gyermekeként.

Mikor kitört az első világháború, azonnal önkéntesnek jelentkezett. Így emlékszik vissza:
„Húsz éves voltam, amikor kitört az első világháború. Még diákként, tanulmányaimat félbeszakítva fölcsaptam önkéntesnek, és siettem a frontra- nem hazafias lelkesedésből, hanem azért, mert féltem, hogy a háború túl hamar véget ér. A világért sem akartam lemaradni az egyedülálló eseményről, az első és utolsó világháborúról.”

Oroszországban csapatát elfogták, a szibériai hadifogolytáborba szállították őket. A táborban Palánk címmel faliújságot indított, aminek köszönhetően kinevezték a foglyok szóvivőjének. Miután megtudta, hogy a foglyok vezetőjét végzik ki, ha szökés van, jobbnak látta, ha ő lép meg előbb…
Mesterségekhez értő társakból csapatot verbuvált.
„Úgy tervezte, hogy átvágnak a hegyeken, tutajt ácsolnak és lecsorognak az óceánig. Ezzel csak egy baj volt: Szibéria összes folyója a Jeges-tengerbe torkollik.” – írta Soros György előszavában, persze csak viccnek szánva, hiszen ’Tivi bácsi’ mindig is tudta jól, mit csinál.

(Az első világháborús élményeiről a Modernaj Robinsonaj c. művében számol be Soros Tivadar.)

Ezek az előzmények tették Soros Tivadart bátorrá és alkalmassá, ahhoz hogy néhány évtizeddel később szembe szálljon a maga módján a náci rendszerrel. A náci megszállás első napjaitól kezdve tudta, hogy az elkövetkező időket családja csak úgy tudja átvészelni, ha hamis személyazonossági papírokat szerez nekik és megszervezi külön elszállásolásukat (elmélete szerint így nagyobb esélyük van a túlélésre).

Tehát hamis papírokat szerezett be: először Miksától, a hamisítótól, majd más forrásokból is. A papírokkal később el kezdett kereskedni, az ebből befolyó jövedelemből tartotta fenn magát a család a háború alatt. A papírok eladásával sok rászoruló életét is megmentette az ügyvédúr.

A ’ teljes beolvadás’ volt Tivi bácsi taktikája, mint, ahogyan a természetben is sok állat színével, kinézetével beleolvad a környezetébe, szinte felismerhetetlenül, ugyanígy kellett volna a zsidóknak is eljárnia, szerinte. Hiszen, akkor a náciknak és a magyar nyilasoknak lehetetlen lett volna olyan hatékonyan és megszervezetten gyilkolni. A borzalmak szervezett kivitelezéséhez nagyban hozzájárult a Zsidó Tanács munkája, akik különböző engedmények fejében (amiből persze semmit se kaptak) írták össze a zsidó lakosságot. Ezeket a listákat használták fel a nácik…

Soros családnak viszont sikerült átvészelni ezt az időszakot, természetesen voltak olyan helyzetek is, amik nagyon könnyen elsülhettek volna rosszul…

Soros György így emlékezik vissza: „Talán szentségtörésnek tűnik: életem legboldogabb időszaka volt ez a tíz hónap, tizennégy éves koromban. Életveszélyben forogtunk, de apám látszólag ura volt a helyzetnek. Tisztában voltunk a fenyegető vésszel, mert apám mindenről felvilágosított, de lelkem mélyén mégsem hittem, hogy nekünk is bajunk eshet. Gonosz, igazságtalan erők üldöztek, s mi már csak ezért sem állhattunk másutt, mint az angyalok oldalán.”
Publikálta: Diósy Anna
© 2010 Bornemisza Péter Gimnázium