BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola
Iskolánk
Felvétel
Tanév
Tantárgyak
Tanórán kívül
Infotár
Diák
Támogatás
Szülő
Kapcsolat
Tanórán kívül
Győztes csata Portugáliában
2013.11.21.
Az elismerés diadala



Biztosan sok győztes harc volt a történelem során a félszigetnek ezen a táján. Ahogy a mi életünkben is az elmúlt egy évben. Legutóbb is egy ilyen csatáról tértünk vissza, és bár a háborút még nem nyertük meg, hisszük, hogy eljön az az idő is. 
 
Talán most felmerül a kérdés, hogy miért is nem a kézelfogható tényekkel kezdem, a portugáliai Korosztályos Akrobatikus Torna Európa-bajnokság kapcsán. Azért, mert van, hogy sokszor kézelfogható győzelmek még nincsenek. Nevezetesen most is, hiszen a magyar válogatottal kint lévő SZPA/Bornemisza egység a 27. helyen végzett a versenyen.

A Horvtáh Dóra, Novák Márta, Millner Pálma női hármas (AG11-16 kategória) azonban így is dícséretet érdemel, alábbiak miatt:

2012. őszén döntöttünk úgy, hogy érdemes megpróbálni a felkészülést ebben a felállásban az EB-re. Onnantól kezdve azonban, hogy a lányok felkerültek újoncként az előzetes listára, a helyzetünk nagyon megnehezedett. Először egy csaknem két hónapos komoly betegség érte az egyiket, majd sérülés, fájdalmak a másikat. Versenyzés ennek ellenére volt, külföldön – szokás szerint – jól szerepeltek, hozták a pontszámot, nem úgy, mint itthon. Mégis a kijutáshoz szükséges szint teljesítése sem volt sok szakembernek elég, egyedül minket nem akartak az EB-re engedni, pedig volt olyan egység, aki még nemhogy a szintet nem teljesítette, még csak versenyen sem indult el addig együtt. De azt hiszem jó a kapcsolatunk az égiekkel, mert végül mégis megkaptuk a lehetőséget. Ezek után, a lányok legtöbbet 2013. augusztusától tudtak dolgozni és ezzel együtt fejlődni. De hogy ne menjen minden simán, még néhány nappal a kiutazás előtt egy újabb sérülés okozott hátráltatást. Minden más magyar egység egyébként 2-3 éve együtt van, és már voltak a tavalyi világbajnokságon is, nagyjából ugyanezekkel a gyakorlatokkal. Talán a hazai versenyeken a hazai bírók ezért is gondolták folyton azt, hogy a nemzetközi eredményeink ellenére jogos, hogy olykor 4 ponttal a mezőny mögött tudhattuk magunkat.

Kint azonban minden magyar egységet egyforma szemmel néznek. Sajnos ugyan nem túl jól, kicsit bekategorizálva, de az tény, hogy a magyar válogatott ebben a sportágban még messze van az élmezőnytől. Az eredmény az lett, hogy minden magyar egység hátul végzett. Hivatalosan persze ki előrébb, ki hátrébb, attól függően, hány induló volt az egyes kategóriákban. A helyezés szinte ezért is nem olyan lényeges. A pontok annál inkább. A kint lévő 7 egység közül a statikus gyakorlatunk a 2. legjobb lett! A lányok nagyon sok dícséretet kaptak a szövetségi kapitánytól és az edzőktől is. A gyakorlatban (alább csatolva a videó :) van egyébként egy balettos rész, ami egyedi volt a mezőnyben. Utána az egyik lányt hétszer nézték orosznak. Talán nem véletlenül, és talán hagytunk nyomot az előadásmóddal a bírókban és a közönségben is.  
A dinamikus gyakorlatban másnap kicsit több apróbb hiba sikeredett, mint azt vártuk, de így is a magyar középmezőnyben voltunk, ahogy az összesített pontszámok után is. És akik megelőztek minket, azok sem 4 ponttal...

A szövetségi kapitány mondata mindent elárult: „Le a kalappal lányok, ezt nem gondoltam volna, hogy így megcsináljátok. Innen már nincs megállás felfelé.”

Mi edzők és támogatók viszont gondoltuk. Bizalmunk és hitünk volt odaszánásukban, szorgalmukban, profizmusukban, bátorságukban, és nem utolsósorban technikai, művészi tudásukban. És persze bizalmunk és hitünk volt Isten kegyelmében. Hazafelé jövet egy barátom egyik buzdítása jutott eszembe:

„Elhinni magadról amit Isten gondol, és nem az emberek, már egy győzelem.”

Azt hiszem, győztünk.

 
  
Publikálta: Aszalós Szilvia
© 2010 Bornemisza Péter Gimnázium