BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola
Iskolánk
Felvétel
Tanév
Tantárgyak
Tanórán kívül
Infotár
Diák
Támogatás
Szülő
Kapcsolat
Infotár
A Jelenések könyve ásványai
2010.10.20.
És kőfalának rakása jáspisból vala; a város pedig tiszta arany, tiszta üveghez hasonló. És a város kőfalának alapjai ékesítve valának mindenféle drágakövekkel.
"És jöve hozzám egy a hét angyal közül, a kinél a hét utolsó csapással telt hét pohár vala, és szóla nékem, mondván:
Jer, megmutatom néked a menyasszonyt, a Bárány feleségét.
És elvive engem lélekben egy nagy és magas hegyre és megmutatá nékem azt a nagy várost, a szent Jeruzsálemet, a mely Istentől szállott alá a mennyből. Benne vala az Isten dicsősége; és annak világossága hasonló vala a legdrágább kőhöz, úgymint kristálytiszta jáspis kőhöz;
És nagy és magas kőfala vala, tizenkét kapuja, és a kapukon tizenkét angyal, és felírott nevek, a melyek az Izráel fiai tizenkét törzsének nevei:  
Napkeletről három kapu; északról három kapu; délről három kapu: napnyugotról három kapu. És a város kőfalának tizenkét alapja vala, és azokon a Bárány tizenkét apostolának nevei.
A ki pedig én velem beszéle, annál vala egy arany vessző, hogy megmérje a várost, és annak kapuit és kőfalát. És a város négyszögben fekszik, és a hossza annyi, mint a szélessége. És megméré a várost a vesszővel tizenkétezer futamatnyira: annak hosszúsága és szélessége és magassága egyenlő. És megméré annak kőfalát száznegyvennégy singre, ember mértékével, azaz angyaléval.
És kőfalának rakása jáspisból vala; a város pedig tiszta arany, tiszta üveghez hasonló. És a város kőfalának alapjai ékesítve valának mindenféle drágakövekkel. Az első alap jáspis; a második zafir; a harmadik kálczédon; a negyedik smaragd; Az ötödik sárdonix; a hatodik sárdius; a hetedik krizolitus; a nyolczadik berillus; a kilenczedik topáz; a tizedik krisopráz; a tizenegyedik jáczint; a tizenkettedik amethist. A tizenkét kapu pedig tizenkét gyöngy; minden egyes kapu egy-egy gyöngyből vala; és a város utczája tiszta arany, olyan mint az átlátszó üveg. És templomot nem láttam abban: mert az Úr, a mindenható Isten annak temploma, és a Bárány."
( Jel. 21, 9-22. )

Jáspis

kvarc nevű ásvány finomszemcsés, rendkívül sok színben megjelenő változata. Csiszolva féldrágakőként alkalmazzák, ugyanis megjelenése inkább tömeges, mint kristályos szerkezetű. A legismertebb változat az ún. vörös jáspis, amelyet vasoxid tesz téglavörös színűvé, ám vannak olyan változatai is, melyek rajzolatokkal, mintázatokkal rendelkeznek. Ilyenek a képjáspis vagy a foltos leopárdjáspis. Hazánk vulkáni kőzetekből felépülő hegységeiben igen gyakori ásvány, legszebb példányait a Mátrában találhatjuk meg.

Zafír

Az értékes drágakő a korund nevű ásvány kék színű változata, ám előfordul zöldes, sárgás, vagy narancsszínben is. A klasszikus kék zafír, melynek színét a vas és a titán okozza, a világ 5 legértékesebb drágaköve közé tartozik, és a legnagyobb mai lelőhelyei főként Dél-Ázsiában vannak. Sri Lankán és Burmában több kg-os példányait is megtalálták. Az igazi értékek viszont az aszterizáló azaz csillaghatást mutató kék csillagzafírok és az égszínkék kasmiri zafírok. Ezen drágakövek árai már valóban csillagászatiak. Magyarországon a szentendrei Bükkös-patakból mostak ki pár milliméteres darabkákat.

Kalcedon

A kvarc egy másik finomszemcsés változatát nevezik így, mely világoskék színű. A jáspishoz hasonlóan sok helyen előfordul, és ezt az ásványt is előszeretettel alkalmazzák díszítőkőnek vagy ékkőnek. Nevét első felfedezési helyéről, a Törökország területén épült egykori városról Chalcedonról kapta. Az ókorban főként az egyiptomiak és a görögök kedvenc drágaköveként volt ismeretes. Külső megjelenése gömbös-vesés halmazokra emlékeztet. Magyarországon sok helyen, többek közt a Mátrában és a Tokaji-hegységben találkozhatunk képviselőivel.

Smaragd

A krómtól zöld színt kapott drágakő a berill egyik változata. Rendkívül népszerű volt az ókorban, pl. Kleopátra is viselte. Ez nem véletlen, hiszen Egyiptom hatalmas mennyiségű és igen jó minőségű köveket adó bányái messze földön ismertek voltak. Istenként imádták a smaragdot az aztékok, amíg a spanyolok ki nem fosztották őket és templomok díszítéséhez is felhasználtak sok példányt. A legnagyobb smaragdgyűjteményt az isztambuli Topkapi-palotában őrzik, de sok szép csiszolt példányt láthatunk a bécsi Szépművészeti Múzeumban is. Napjainkban a legértékesebb smaragdok Kolumbiában kerülnek felszínre, de szép példányokat bányásznak Közép-Afrikában, Brazíliában vagy Oroszországban is. Magyarországon nem található, de Ausztriában, ha ott járunk, érdemes meglátogatni a Habachtal-i lelőhelyeket.

Szárdonix

A kvarc ez az újabb változata tömeges megjelenésű, és sokban hasonlít a kalcedonra. Színe általában sávozott téglavörös és fehér váltakozása. Igen nagyra becsülték az ókori rómában, ugyanis a köztársasági magisztrátusok, valamint magas rangú katonai vezetők pecsétgyűrűjét díszítették vele. Ma is kedvelt díszítőkő, melyet kis szerencsével hazánkban, a Tokaji-hegységben is fellelhetünk.


Szárdiusz


Ez az ásvány ma rubinként ismert és úgy, mint a zafír, a korund egyik változata. Színe bíborvörös ritkábban vörös. Ezt az igen keresett és népszerű drágakövet Thaiföldön, Burmában és Sri Lankán bányásszák a legnagyobb mennyiségben. Máig a legszebb példányai közé tartozik a cseh Szent Vencel-koronát díszítő csiszolt darab, mely 250 carat súlyú (kb. 50 gramm). Valószínű azonban, hogy az indiai hercegek és dél-ázsiai előkelőségek gyűjteményeiben ennél sokkal nagyobb és szebb rubinok lapulnak. Domborúra csiszolt változatai közt csillagrubinokat is találhatunk. Hazánkban eddig nem találtak.

Krizolit


A manapság peridot vagy olivin néven ismert ásvány a kihűlő lávában először kristályosodik ki. Apró szemcséjű kristályai palackzöld színűek, és igen gyakoriak a bazalt nevű vulkáni kőzetben. Annál ritkább viszont, hogy drágakő csiszolására alkalmas méretű és színű példányokat találjanak. Ilyen lelőhely nem sok van, a leghíresebb a Vörös-tenger egyik szigete, ahol máig nagy mennyiségben bányásszák az egyiptomiak. Szép darabok találhatóak még az Egyesült Államokban, Arizonában és Brazíliában is. Kedvelt drágakő volt az ókori Rómában. Magyarországon a Medves-vidék és a Tapolcai-medence bazalthegyeinek bazaltjában fordul elő.

Berillus vagy berill

Színétől függően ez a drágakő lehet zöld (smaragd), világoskék (akvamarin), sárgászöld (heliodor) vagy rózsaszín ( morganit). Oszlop formájú kristályai akár 6 méteresre és 1.5 tonnásra is megnőhetnek a vulkáni kőzetek üregeiben. A legnagyobb és legszebb kristályait Dél-Amerikában találták meg, az egyik akvamarin-példány mérete a fél métert és a 110 kg-ot is elérte. Csiszolt, víztiszta illetve kékes példányait őrzik Washingtonban, Prágában és Párizsban. Ezek súlya sokszor eléri az 1000 carat-ot is (kb. 200 gramm). Hazánkban nem fordul elő.

Topáz

A kék, sárga, barna vagy színtelen drágakő szintén nagyon régóta ismert. Neve a "tapas" szóból ered, melynek jelentése: tűz. Leginkább a sárga és kék színű változatait alkalmazzák csiszolásra. Az eddigi legnagyobb példányokat Ukrajnában és Brazíliában bányászták ki, melyek súlya még a 100 kg-ot is meghaladta. A Németországban fellelt példányok közül 485 darabot a brit koronaékszerekbe építettek be. Ékszerminőségű topázokat bányásznak még az Egyesült Államokban, Mexikóban és Sri Lankán. A portugál kincstárban őrzik a tyúktojás nagyságú "Braganza-gyémántot", mely 1680 carat súlyú (kb. 335 gramm) és valószínűleg topáz.

Krizopráz

Ez az ásvány a kalcedon almazöld színű változata, mely a középkorban értékes díszítőkő volt. Színét a nikkel-oxid adja. Ez a féldrágakő hazánkban is előfordul, főleg a Mátra hegység andezit-bányáiban. A legnagyobb lelőhelyei azonban Lengyelországban és Ausztráliában vannak.

Jáczint

A ma már cirkonnak nevezett ásvány fahéjbarna színű változatát nevezik hiacintnak, bibliai nyelvezettel jáczintnak. Neve a "zargun" szóból származik, ami aranyszínűt jelent. Ez az ásvány azonban előfordul sárga, vörös, zöld és kék színekben is. A vulkáni és metamorf kőzetekben előforduló drágakő a hósen 7. ékköve. Napjainkban a legtöbb jó minőségű követ Sri Lankán bányásszák és gyakran hőkezeléssel színtelenné alakítják. Nagy kristályai ismertek Norvégiából, Oroszországból és Kanadából, ahol 7 kg-os példányait is megtalálták.

Ametiszt

A kvarc bíbor vagy lila színű változatát a vas és a radioaktív sugárzás tette ilyen színűvé. Nevének jelentése: józanság, komolyság. A hósenben a 9. drágakő. Általában vulkáni kőzetekben fordul elő. Hazánkban a Mátra és a Zempléni-hegység területén találhatóak szép lila példányai. A legelképesztőbb méretű és színű geodákat és üregkitöltéseket azonban Brazília és Uruguay területén találják. Híres még az oroszországi ametiszt, mely vöröses színezetű. A római katolikus egyház egyik jelképe, a főpapi gyűrűk gyakori ékköve.

Írta: Navratyil Szabolcs
Publikálta:
© 2010 Bornemisza Péter Gimnázium