BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola
Iskolánk
Felvétel
Tanév
Tantárgyak
Tanórán kívül
Infotár
Diák
Támogatás
Szülő
Kapcsolat
Infotár
A láthatatlan emlékmű tere
2011.11.21.
Jochen Gerz, a neves német képzőművész minap a Goethe Intézet meghívására Budapesten járt, hogy köztéri műveiről tartson előadásokat. 1940-ben született Berlinben. 1966 óta Párizsban él. Irodalmi, sinológiai és történelmi (a prehisztorikus korral kapcsolatos) tanulmányokat folytatott Kölnben, Bázelben és Londonban. A lipcsei HGB Művészeti Akadémia tanára. 1967-től készít köztéri munkákat, 1969 óta fotózik és szövegeket ír, 1971 óta installációkat, videókat készít és performanszokat ad elő.

( Klikk a képre!!)

"Munkatársaival először összegyűjtötte azoknak a német településeknek a nevét, ahol a második világháború előtt zsidó temető létezett. Ezek után a saarbrückeni kastélyhoz vezető út kockakövei közül éjszakánként, titokban felszedtek egyet-egyet, a kövekre rávésték egy-egy helység nevét, majd írással lefelé visszahelyezték. A 2146 temető nevének elhelyezése után a tér A láthatatlan emlékmű tere nevet kapta."-írja a Mancs.





A műhöz érdekes események kapcsolódnak:

"Amikor lelepleztem a fedősztorit Oskar Lafontaine tartományi kormányfő előtt, a szociáldemokrata politikus azt mondta: ehhez parlamenti többséget kell szerezni, mert a tér nem az enyém, hanem Saar-vidék tartományáé. Fél évig lobbiztam. A képviselőket meggyőzni nehezebb volt, mint a köveket emelgetni – mesélte lapunknak a 2146 kő –Figyelmezetés a rasszizmus ellen elnevezésű 1993-as alkotásáról."

Egy másik művéről így ír az artportalponthu:

"Gerz számára ugyanis az igazi szobor, amit ő maga plurálisnak nevez, emberek közötti és rendszerint köztéri.
Az ilyen értelemben vett „plurális szobor” egyik első példája a Jochen Gerz és Esther Shalev-Gerz által közösen tervezett Antifasiszta háború- és erőszakellenes emlékmű, melyet 1986-ban állítottak fel Hamburg-Harburgban. Egy tizenkét méter magas, acéllemezekkel bevont pilonról van szó, amelyet vékony ólomréteg fedett. Az egész kiegészült egy szöveggel, mely a járókelőket a háború, az erőszak és a rasszista fanatizmus elleni tiltakozásra szólította fel, amit az erre a célra odakészített acélvessző segítségével lehetett megtenni. Amikor elérhető magasságban a felület megtelt aláírásokkal és kommentárokkal, a pilont egy betongödörbe lejjebb eresztették. Tették ezt mindaddig, míg a pilon teljesen a földfelszín alá nem került, ami 1993-ban következett be. Közben mintegy tízezren vésték rá kézjegyüket, megjegyzéseiket, rajzaikat vagy firkáikat egy olyan emlékmű felületére, amely a bevett szokásokkal ellentétben nem az örökkévalóságnak szól, hanem csak a jelennek, hiszen szöveges-rajzos felület soha többé nem lesz látható."




Publikálta: Longauer László
© 2010 Bornemisza Péter Gimnázium