BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola
Iskolánk
Felvétel
Tanév
Tantárgyak
Tanórán kívül
Infotár
Diák
Támogatás
Szülő
Kapcsolat
Infotár
A láthatatlan gorilla
2011.11.28.
Egy elgondolkodtató könyv.


Részlet( videó a végén):

"Mi ketten több mint egy évtizede találkoztunk – Chris végzős diák volt a Harvard University pszichológia tanszékén, Dan épp akkor került oda új egyetemi tanársegédként. Irodáink egy folyosón voltak, és hamarosan rájöttünk, mindkettőnket érdekel, hogy a minket körülvevő látható világot hogyan érzékeljük, emlékszünk rá és gondolkodunk róla. Kenny Conley esete már teljes lendületben volt, amikor Dan a kísérleti módszerekről tartott egy előadássorozatot az egyetemi hallgatóknak, Chris pedig a tanársegédje volt. Évfolyamfeladatuk részeként a diákok segítettek néhány kísérlet elvégzésében, amelyek közül az egyik meglehetősen híressé vált. Ez a vizuális figyelem és tudatosság egy sor ötletes tanulmányán alapult, amelyet eredetileg a kognitív pszichológia úttörője, Ulric Neissner folytatott az 1970-es években. Neissner akkor tette át székhelyét a Cornell Universityre, amikor Dan utolsó éves egyetemista volt ott, és rengeteg beszélgetésük inspirálta Dant arra, hogy Neisser korábbi alapvető kutatásaira építse saját kutatásait.
A pszichológia tanszék épületének egyik ideiglenesen üres folyosóján a diákokkal mint színészekkel készítettünk egy rövid filmet két csapatról, amelyek kosárlabdákat dobálnak egymásnak. Az egyik csapat fehér pólót viselt, a másik feketét. Dan kezében volt a kamera, és ő volt a rendező is. Chris a cselekményt koordinálta, és ő mondta meg, melyik jeleneteket vegyük fel. Az anyagot digitálisan megvágtuk, videokazettákra másoltuk, majd diákjaink szétszéledtek a Harvard területén, hogy a kísérletet elvégezzék.
Önkénteseket kértek arra, hogy számolják meg, a fehér pólót viselő csapat tagjai hányszor passzolják egymásnak a labdát– de a fekete felsőt viselő csapatra nem kell figyelniük. A videó egy percig sem tartott, és utána az alanyokat megkérdezték, összesen hány passzot számoltak. .....
Diákjaink az alanyokat rögtön a videófelvétel befejezte után megkérdezték, hány labdapasszolást számoltak. A helyes szám – ha jól emlékszünk – 34 vagy talán 35 volt. Az igazat megvallva, nem is számít. A passz-számolási feladat arra volt hivatva, hogy az emberek a képernyőn történtekre koncentráljanak, de mi nem a passz-számolási képességeikre voltunk kíváncsiak. Tulajdonképpen valami mást vizsgáltunk: a videó felénél egy női hallgató gorilla jelmezt viselve besétált a képbe, megállt a játékosok között, szembefordult a kamerával, megdöngette a mellét, majd kisétált a jelenetből – mindezt körülbelül 8 másodperc leforgása alatt hajtva végre. Miután a kísérleti alanyokat megkérdeztük a passzokról, feltettük a fontosabb kérdést is:

Kérdés: – Észlelt valami szokatlan dolgot a számolási feladat közben?
Válasz: – Nem.

K: – A játékosokon kívül észrevett valami mást is?
V: – Nos, volt ott néhány lift, S betűk a falra festve. Azt nem tudom, hogy az S betűk mit jelenthettek.

K: – Észrevett valaki mást is a játékosokon kívül?
V: – Nem.

K: – A gorillát észrevette?
V: – A mit?!

Elképesztő, de tanulmányunkban a tesztalanyok durván fele nem vette észre a gorillát! Amikor újra megnézték a videót, de nem számolták a passzokat, legnagyobb megrökönyödésükre mindannyian látták a gorillát. Néhányuk önkéntelenül felkiáltott:
– Ezt nem láttam?
vagy
– Nem létezik!
Egy férfi, akivel a Dateline NBC ugyanezt a kísérletet elvégeztette a tesztünkről szóló műsorukhoz, kijelentette:
– Tudom, hogy az első alkalommal a gorilla nem vonult át a színen.
Voltak, akik meggyanúsítottak minket azzal, hogy amíg nem figyeltek oda, kicseréltük a kazettát. Azóta a kísérletet nagyon sokszor, különböző feltételek mellett, egymástól nagyon különböző kísérleti alanyokkal, és számos országban megismételték, de az eredmény mindig ugyanaz: a kísérletben szereplők körülbelül fele nem veszi észre a gorillát.

Miért nem vették észre a gorillát, amely a szemük előtt sétált, szembefordult velük, a mellét döngette, majd elment? Mi tette a gorillát láthatatlanná? Ez a hibás megfigyelés abból adódik, hogy a nem várt tárgyakra nem figyelünk oda, ezért a tudományos neve „akaratlan vakság” („inattentional blindness”). Ez az elnevezés különbözteti meg a sérült látószerv következtében kialakult vakságtól. A mi esetünkben az emberek nem látták a gorillát, de nem azért, mert a szemükkel volt probléma. Ha az emberek a látható világuk egy bizonyos részére vagy
jellegére koncentrálnak, hajlamosak arra, hogy váratlan dolgokat ne vegyenek észre, még akkor is, ha ezek a váratlan dolgok szembetűnőek, fontosak lehetnek, és pont ott tűnnek fel, ahová épp néznek.
Ennek ellenére nem az akaratlan vakság vagy a láthatatlan gorilla volt az oka annak, hogy ezt a könyvet megírjuk. a tény, hogy emberek nem vesznek észre dolgokat, fontos, de bennünk még nagyobb hatást keltett a meglepődésük, amikor ráébredtek, valami teljesen elkerülte a figyelmüket. Amikor újra megnézték a videót, de most nem számolták a passzokat, legnagyobb megdöbbenésükre mindegyikük könnyedén észrevette a gorillát.
– Ezt nem vettem észre? – kérdezte egyikük önkéntelenül.
– Nem létezik! – kiáltotta egy másik."


Publikálta: Longauer László
© 2010 Bornemisza Péter Gimnázium