BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola
Iskolánk
Felvétel
Tanév
Tantárgyak
Tanórán kívül
Infotár
Diák
Támogatás
Szülő
Kapcsolat
Tanórán kívül
Az októberi franciaországi út tanulságai felnőtt szemmel
2016.12.30.
Amik máshogy történnek ott, mint nálunk.
A külföldi utakban leginkább nem a szép tájakat kedvelem, hanem azt, hogy megismerhetem más népek szokásait, amikből tanulni lehet. Az októberi egyhetes utunk során, ahol francia családoknál szálltunk meg és két iskolát meglátogattunk, szintén sokat tanultam. Ezekből a tanulságokból osztanék meg néhányat.

1. Francia étkezési szokások

A francia legendás étkezési kultúráról már olvastam régebben, de nem gondoltam, hogy napjaink rohanása nem söpörte az asztal alá ezeket az elmúlt pár évtizedben. Meglepetésemre nem, pont úgy működnek ma is, ahogy olvastam ezekről.

Tapasztalataim alapján az étkezés a hétköznapok során is, ahogy ennek természetesnek kellene lennie, közösségi esemény, nem csupán ételek elfogyasztásáról szól. Az emberek nem magányosan, nem munka közben, nem sietve étkeznek.

A családnál, akiknél megszálltam, reggel bármilyen korán kezdtük a napot, szakítottunk időt arra, hogy együtt reggelizzünk. Este pedig megvártuk, míg mindenki hazaért és legalább egy órát töltöttünk vacsorával, miközben mindig tartalmas beszélgetésekre került sor.  Minden étkezés során szépen terítettek, szép tányérok, tálak, szalvéták, virág volt az asztalon. Az ételek változatosak és egészségesek voltak. Sok zöldség, sajt, gyümölcs, halak.

Az iskolában is hasonló módon történik mindez. 1-1,5 órás ebédszünet van, és minden osztálynak egy időben. A tanárok 5-10 fős csoportokban együtt étkeztek nagy asztaloknál. Nem sietettek. Egymással hosszan beszélgettek az elfogyasztott 4-5 fogás alatt, aminek a minősége kiváló volt. Ezek az ebédek felüdülést jelentettek a nap közepén. Friss erővel kezdték a délutáni órákat, amire szükség is volt, mert a héten többször is 17:15-ig tartott az iskola.

Ezek a közös étkezések voltak számomra a legnagyobb élmények Franciaországban.







2. Iskolai élet, órarend, időbeosztás

Az iskola reggel 8-tól 17:15-ig tart minden nap, kivétel szerdán. Szerdánként 12-kor véget ért a tanítás. 17:15-ig nem szakkörök vannak, hanem normál tanítási órák. A tanítás után sokan különórákra mennek és utána még 1-2 órát készülnek a következő napra. Hogy túl sok-e ez? Erre a válasz az volt, hogy mivel általában a szülők sem érnek haza hamarabb, így jobb, ha a fiatalok iskolában vannak délutánonként, mint otthon egyedül (az Internet előtt).

Osztályfőnöki órák nem voltak a meglátogatott iskolákban. Helyette alkalmaznak 3-4 teljes állású pedagógust, akik külön a diákokkal foglalkoztak. Ők nem tartottak tanítási órákat, hanem a szünetekben, lyukas órákban felügyeltek a diákokra, személyesen beszélgettek velük, akiknek erre szüksége volt, külön programokat szerveztek és bonyolítottak le. Úgy tűnt, hogy ők különösen felelősek az iskolai rendjéért, a diákság erkölcsi állapotáért, az iskolai életért.

Az egyik iskolában dolgozott egy hölgy, aki félállásban vállalkozást vitt és félállásban pályaválasztási tanácsadó volt. Elmondása szerint a csoportos és egyéni beszélgetések nagyon szükségesek ahhoz, hogy a fiatalok jó döntéseket hozzanak a középiskola utáni sorsukkal kapcsolatban.

3. Takarékoskodás

Más nyugat európai országhoz hasonlóan itt is feltűnt, hogy annak ellenére (vagy éppen azért), hogy az emberek többsége magasabb anyagi színvonalon él, mint hazánkban, jobban takarékoskodnak. Takarékoskodnak a fűtéssel, benzinnel és mindenben érezhető az a hozzálássuk, hogy törekednek költséghatékonyan megoldani a dolgaikat. Például a tantermekkel is takarékoskodnak. Mindkét iskolára jellemző, hogy a tanároknak nincs saját íróasztaluk a tanáriban. A tanárok számára 8-10 asztal és 6 számítógép áll rendelkezésre, és akinek éppen szüksége van arra, hogy nyugodt körülmények között dolgozzon, leül valamelyikhez. Nem ritka, hogy az osztályoknak lyukas órájuk van, amit beszélgetéssel vagy tanulással tölthetnek az udvaron vagy a könyvtárban, mivel nincs elég terem az iskolában.

4. Természettudományok tanítása

Mivel elsősorban természettudományokat tanító tanárokkal beszélgettem így erről a tantárgycsoportról részletesebb képet kaptam.
Nagyon sok a labor gyakorlat a biológia, fizika, kémia és a földrajz órákon. Az órák minimum 50%-a, de van olyan évfolyam, ahol 100%-a laboratóriumi foglalkozás. A labor órák egy nagyobb része tanulói kísérlet, amit 2-4 fős csoportokban hajtanak végre a diákok. A labor gyakorlatok kisebb része nem kísérlet, hanem egyéni vagy csoportos feladatok megoldása. Itt sokszor különböző források alapján kell a kérdésekre megtalálniuk a választ.

Mindkét iskolában volt laboráns alkalmazott, az egyikben fél, a másikban teljes állásban, aki kikészítette minden napra az órákhoz szükséges kísérleti eszközöket és órák után elrakta.




5. Nyelvi osztályok francia változata

A nyelvtanulásra már Franciaországban is egyre nagyobb hangsúlyt tesznek. Mindkét országban vannak a mi nyelvi osztályainkra hasonlító, kiemelt nyelvi osztályok. Valóban azt tapasztaltuk, hogy ezekben az osztályokban a tanulók angol tudása jobb volt, mint a normál osztályokban.

Ezeket European Sections osztályoknak nevezik.  A plusz nyelvtudást nem egy külön év intenzív angol által szerzik, hanem úgy, hogy előírás szerint ezekben az osztályokban kötelező egy vagy több tantárgyat részint angolul tanulniuk. Általában nem minden órán használják az angolt ezen tantárgyak tanulása során, hanem kb. az órák 30-50%-án.

Sok tanárral ismerkedtem meg, akik bizonyos szaktantárgyakat (fizika, biológia, történelem stb.) angolul is tanítanak, és megkérdeztem miért teszik, ugyanis plusz pénzt nem kapnak érte. A válaszok általában ezek voltak: érdekesebb számunkra és a diákok számára angolul az óra, ez a diákok hasznára van, könnyebben kapok így munkahelyet és biztosabb az állásom, ha ezt a többlet feladatot vállalom. (Olasz és Spanyolországban is hasonlóan történik ez a plusz nyelvi képzés.)

6. Terror fenyegetettség a mindennapokban

A terror veszélye lépten-nyomon megjelenik a hétköznapokban. A repülőtéren, pályaudvarokon gépfegyveres katonák járőröznek, nem szabad őrizetlenül hagyni csomagjainkat, mert potenciális veszélynek tekintik, a csomagmegőrzőben csak átvilágított csomagot helyezhetők el, a jegypénztár bejáratánál is fegyveres őrök járnak, a pályaudvarokon kis plakátokkal találkozhatunk, amiken rajzos ábrák segítenek abban, hogyan járjunk el terrortámadás esetén, a templomok és iskolák ajtóit sok helyen napközben zárják, amik régebben nyitva voltak, az iskolában nemcsak tűzriadót, hanem terrorriadót is gyakorolnak és az emberek hétköznapi beszélgetéseiben rendszeres téma a terrorveszély.

Publikálta: Csaba Zsolt
© 2010 Bornemisza Péter Gimnázium