BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola
Iskolánk
Felvétel
Tanév
Tantárgyak
Tanórán kívül
Infotár
Diák
Támogatás
Szülő
Kapcsolat
Tanórán kívül
Múzeumok és iskolák kapcsolata (Látogatás a Deutsches Museumban)
2013.03.16.
A múzeumok olyan kincseket és lehetőségeket rejtenek, amiket érdemeskihasználni az alapfokú és középfokú iskolai oktatásban.
A múzeum látogatások olyan élményt jelenthetnek a diákoknak, amit máshogy nem tudunk nyújtani. Comenius szakmai továbbképzés program keretében vettem részt az Iskola és múzeumok:  CooperationforImprovingTeaching, Learning and Discovery nevű tanfolyamon és ennek  főbb tanulságait foglalom össze a következőkben.


1.       A világ legnagyobb technikai, természettudományos múzeumának rövid bemutatása.
2.       Milyen lehetőségeket kínál a Deutsches Museum iskolás csoportok számára?
3.       Hogyan tervezzünk meg egy múzeumi látogatást?
4.       Konkrét projekt ötletek, amik múzeum látogatást is magukban foglalnak.

A világ legnagyobb technikai, természettudományos múzeumának rövid bemutatása.

A múzeum fő épülete Münchenben az Isar folyó egy kis szigetén található. A múzeumnak több telephelye is van a város különböző részein. Amikor  az épületbe beléptem és elkezdtem sétálni a kiállítótermekben, a "hatalmas", "lenyűgöző" szavak jutnak az eszembe. A 7-8 órás „kirándulás” során még végig sem tudtam járni az összes kiállítást, nemhogy elolvasni a feliratokat. (A teljes kiállításterület 51 500 m2) A kiállítások a tudomány és technika szinte minden ágát felölelik. (csillagászat, kémia, geodézia, gyógyszerészet, energetika, robotok, nanotechnológia, bányászat, közlekedés, különböző hangszerek, stb. összesen 50 kiállítás)

A nap bármely szakában sok látogatóval lehetett találkozni és meglepően sok volt közöttük a fiatal. Sokan iskolai csoportokban jöttek. (A múzeumnak évente kb. 1,4 millió látogatója van.)

Mint fizika tanárnak, nagy élmény volt olyan eszközöket megnézni, amikről évek óta beszélek de soha sem láttam. Megtalálható ott James Watt első gőzgépe, amit működés közben lehetett látni, Coulomb kísérleti eszköze az  elektrosztatikus erő mérésére, vagy elektroncsöves számítógépek a hőskorszakból, illetve Guericke félgömbjei. (Persze ezek mind hiteles másolatok.) A kiállítás nagyon sok helyen  interaktív volt, a kísérleteket ki is lehetett próbálni.


Fotó: Deutsches Museum

Nagyon érdekes a nagyfeszültségű kísérletek részleg, ahol lehetőségem volt a Faraday kalitkát kipróbálni. Beleültem egy fémgömbbe, amibe 270 000 V-ot vezettek bele. És működött a Faraday kalitka!

A múzeumot 1903-ban Oskar von Miller alapította. Miller közeli munkatársa volt Kerschensteiner, aki a reform pedagógia egyik fontos németországi alakja. Kerschensteiner ösztönözte a múzeumok diákok és iskolák felé való nyitását és a kétféle intézmények közötti együttműködést. A múzeumban is az aktív tanulást tartotta ideálisnak. A Deutsches Múzeumban 400 fő dolgozik, ebből 150 önkéntes munkatárs.

További információkat és leírást találhatunk a kiállításokról a múzeum weboldalán, de legjobb egyszer személyesen megnézni. (http://www.deutsches-museum.de)

Milyen lehetőségeket kínál a Deutsches Museum iskolás csoportok számára?

A múzeum jó kapcsolatot igyekszik kiépíteni iskolákkal és nagyon sok múzeumlátogatással egybekötött foglakozást, programot szervez iskolások számra.

1.       Nyilvános előadások
2.       Vezetett látogatások különböző témában különböző csoportok számára

Ezek a látogatások sokszor aktív foglakozások. A foglalkozások megtarthatók a kiállító termekben is, de vannak külön
termek is erre a célra.

3.       A DNS és a technikai laboratóriumokban kísérleteket végezhetnek a diákok biológia vagy robotika témákban.


Fotó: Deutsches Museum

4.       Középiskolások vagy egyetemisták által vezetett látogatások, illetve laboratóriumi foglakozások. A múzeum lehetőséget ad érdeklődő diákoknak tárlat  vagy labor foglakozások vezetésre. Egy hónapban egyszer eljöhetnek az iskolából és ők vezethetnek iskolás csoportokat. Tanulás ez tanítás által.

5.       Esszé író műhely. A kiállítás megtekintése és szakértőkkel való beszélgetés után a tanulók esszét írhatnak sciencefiction műfajban.  A műveket felolvassák egymásnak a verseny végén.

6.       Szerepjáték természettudományos, aktív állampolgárrá nevelés témában.
Részletesen leírom a játék lényegét, mivel nagyon jónak tartom. (A múzeumban többször eljátszották és mi, a tanfolyam résztvevői szinten kipróbáltuk.)


Fotó: Deutsches Museum

Diákok kora: 12-től akár 19 évig
Létszám: 10-180 tanuló
Időkeret: kb. 15 óra az ideális, de lehet kevesebb is (mi 3 óra alatt játszottuk el)

Célok: A természettudományok felé felkelteni az érdeklődést, a tanulók megértsék, miért fontosak az ilyen irányú ismeretek, az aktív állampolgárrá nevelést erősíti, a csoportmunkát, vitakultúrát fejleszti.
Megoldandó  probléma: Egy bizonyos ország Energetiken nevű tartományában úgy döntenek, hogy bezárják a tartományban működő atomerőművet, ami a környék villamos ellátásának 40%-át biztosította. A tartománynak rövid időn belül meg kell oldania az energia ellátást.

A csoport méretétől függően minden tanuló egy szerepet kap, vagy ha nagyobb a csoport, akkor akár 3-5 tanuló is kaphat ugyanolyan szerepet.

A szerepek a következők lehetnek: polgármester, városi tanács képviselői, tartomány képviselője, fiatalokat képviselő szervezet, újságírók, technikai szakemberek, szélenergia cég képviselői, helyi lakosság képviselői, napenergiával foglakozó cég, szélenergia ellenes szervezet, stb.
 
Minden szervezet kap egy részletes jelentést a kialakult helyzetről. (technikai adatokkal) Mindenkinek ezután tanulmányoznia kell a helyzetet, mi lenne az ideális megoldás. A felkészüléshez igénybe vehetik a tanár, az Internet, könyvek vagy akár múzeumok segítségét. Ki kell dolgozni minden csoportnak egy javaslatot, plakátot kell készíteni.
A játék vége egy tanácskozás, ahová minden szereplő hivatalos. Itt 1-2 óra alatt mindenki előadhatja megoldási tervét és megvitatják a felmerülő problémákat. A megbeszélés vége szavazással zárul, amiben eldöntik, hogy a környék energia szükségletét, hogyan fogják megoldani.
Nagyszerű játék, számomra legalábbis tanulságos és szórakoztató is volt.

Hogyan tervezzünk meg egy múzeumi látogatás?

A tanfolyam során minden csoportnak egy múzeum látogatást kellett megterveznie. Ennek felépítéséhez Traudel Webertől a múzeum oktatási vezetőjétől kaptunk tanácsokat.


Fotó: Deutsches Museum

Gondoljuk végig, hogy illeszkedik bele a látogatás a tanmenetbe. Ha nem találunk olyan vezetést vagy foglalkozást, ami a tanmenetbe illeszthető, akkor érdeklődjünk a múzeumban, segíteni fognak összeállítani olyan programot, ami nekünk megfelelő. Ha nincs megfelelő múzeum, akkor program lehet egy folyó, tanya, gyár, piac vagy akár egy személy meglátogatása is.

A látogatás igazából három részből áll
1.       felkészülés
2.       látogatás
3.       látogatás utólagos feldolgozása

Előkészület

Fel kell keltenünk a tanulók érdeklődését. Beszélgessünk róla, mi fog történni a látogatás során. Gyűjtsünk információkat arról, mit fogunk látni, már felkészülten menjünk ki a helyszínre. Tegyünk fel kérdéseket előre, amire lehet, hogy a látogatás során tudunk csak válaszolni.

Látogatás

A látogatás legyen aktív. Ne csak megnézzük a tárgyakat, hanem a helyszínen is legyen feladatuk a diákoknak. Lehet egyéni és csoportmunka. A látott tárgyakból kiindulva sok mindenről lehet szó, pl. mikor készült, mi történt abban a korszakban? Milyen anyagból van? Miért készítették? Ki készítette? Miért lehet érdekes számodra az a tárgy? Hogyan köthető az a tárgy a te életedhez? Sok kérdést tegyünk fel, és használjunk nyitott kérdéseket is.
Ne csak megnézzék a kiállítást, hanem kezdjenek el gondolkodni a tárggyal kapcsolatban, próbálják meg összekötni eddigi ismereteikkel, életükkel.

Feldolgozás

Visszatérve az iskolába, kapjanak a tanulók további feladatokat is, amik segíti őket a látottak megértésében. Például készíthetnek plakátot, esszét, filmet, rajzot, vázlatot a tapasztalataikról.
 
Konkrét projekt ötletek, amik múzeum látogatást is magukban foglalnak.

A tanfolyam végén a csoportok előadták múzeum látogatási terveiket. Ebből válogattam ki néhányat.

Környezetvédelem 15-16 éveseknek

Probléma: Az iskolához közeli folyó vízminőségét vizsgálják meg a tanulók és ha nem megfelelő, akkor javaslatot tesznek a vízminőség javítására.

Előkészítés:
1.       Cikkek olvasása a vízminőség mérésének lehetőségeiről tanári magyarázattal kiegészítve.
2.       A rossz vízminőség következményeit számba veszik.

Vizsgálati szakasz
1.       A diákok lemennek a folyóhoz,  több ponton mintát vesznek, és felmérik a folyó környéki állapotokat.
2.       IAz ikolában a vizet megvizsgálják.
3.       Ellátogatnak olyan intézménybe, ahol ezzel foglalkoznak, és megnézik az ott folyó munkát, beszélgetnek a szakemberekkel.

Utómunkálatok
1.       Megpróbálják megkeresni a szennyezés okait. (újság, Intenet, önkormányzatoktól kért tájékoztatás)
2.       Javaslatokat tesznek arra, hogyan lehetne elérni, hogy tisztább legyen a víz, erről cikket írnak és kis papíralapú
kiadványt is készítenek.

Csillagászat, űrkutatás 10-11 éveseknek

A tanulók a Naprendszerről és a csillagászatról tanulnak.

Előkészítés
1.       A tanár összegyűjti, mit tudnak erről a témáról már a diákok
2.       Képeket mutat nekik és meg kell magyarázniuk a látottakat
3.       Olvasnak Verne Utazás a Holdra című regényéből

Látogatás
1.       Az osztály három részre oszlik és körforgásban mennek végig három helyszínen. Mindenki megkapja a feladatokat és ezeket kell a három múzeumi állomáson megoldaniuk. Két állomáson egy-egy tanár, a harmadikon a múzeum pedagógus fogadja a csoportokat.
2.       A feladatok jellege különböző. Kérdésekre kell válaszolni, rajzolni, gondolkodtató feladatokat megoldani, stb.

Látogatás után
1.       Modellt kell készíteniük a Naprendszerről
2.       Rakéta kísérletet végeznek
3.       El kell képzelniük, milyen lenne űrállomáson élni és ezt el kell játszaniuk

Kerámiák története 8-10 éves diákoknak

Milyen alapvető és fontos haszna volt a kerámiából készült tárgyaknak az emberek életében.

Előkészítés
1.       Tanár vezetésével beszélgetnek a kerámiákról
2.       A tanulók hoznak otthonról kerámia tárgyakat vagy fényképet készítenek azokról
3.       Csoportosítják a tárgyakat

Látogatás
1.       A múzeumban megnézik a kiállítást
2.       Mindenki kiválaszt egy neki kedves tárgyat és arról részletes információt gyűjt

Utómunka
1.       Mindenki bemutatja kedvenc tárgyát
2.       Kerámia eszközöket készítenek

Fotók: Deutsches Museum
 
Hochspannungsanlage Deutsches Museum München
Publikálta: Csaba Zsolt
© 2010 Bornemisza Péter Gimnázium