BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola
Iskolánk
Felvétel
Tanév
Tantárgyak
Tanórán kívül
Infotár
Diák
Támogatás
Szülő
Kapcsolat
Tantárgyak
Óvakodjunk az időrablóktól!
2015.12.14.
A technológia befolyásolja-e a szülő-gyerek kapcsolatot?
Az időkorlátok nélküli nethasználat a társas kapcsolatok gyengüléséhez, leépüléséhez vezet, mivel időt vesz el a közösségi aktivitástól. Minél több időt tölt valaki internetezéssel, annál kevesebb ideje marad más tevékenységre, így a társas tevékenység ápolására is. Viszont az is megfigyelhető, hogy többen az internetet rokoni, baráti kapcsolatok ápolására használják: közös programok szervezése, munkaügyek egyeztetése. Ebből a nézőpontból az internet csupán kommunikációs lehetőség, amely inkább kiegészíti, mint helyettesíti a személyes kontaktust. Ez az egyik valós veszély, amelyet az internethasználat eredményez: vagy felszínessé vagy pedig túlzottan bizalmassá teszi a kapcsolatokat.
 
A mai gyerekek és általános iskolások nemcsak egyre több elektronikus eszköz között nőnek fel, hanem egyre korábban is kezdik használni ezeket. Bojti Andrea gyermekpszihológus szerint az elektronikus eszközök rendszeres, túlzásba vitt használata beszűkítheti a gyerekek mozgásterét. Akik túl sok időt töltenek a számítógép, a televízió előtt, általában kevesebbet mozognak, kevesebbet vannak friss levegőn. A másik fontos veszély tehát a testi leépülés.
 
Ha a gyerek egyre több időt tölt a gépekkel, elhanyagolhatja a barátait, hobbiját, ha a játékról beszél, könnyen kifárad és romlanak a tanulmányi eredményei - ezek már a függőség jelei. Ezért a szülő szerepe nélkülözhetetlenül fontos, hogy ne tiltsa, hanem megtanítsa jól használni a médiatechnikai eszközöket. Az elektronikus eszközök használatánál tehát szükséges a szülő közreműködése is, aki eldöntheti, milyen tartalmakat fogyasszon a gyerek.
 
A szülőnek már a kezdetekkor ki kell alakítania az elektronikus eszközökkel kapcsolatos szabályokat, mert minél nagyobb a csemete, egyre nehezebben tudja elfogadni a korlátokat. Úgy érzi, hogy a szabad akaratában korlátozzák, s ez a fajta önzés és egoizmus veszélyeket rejt magában. Ennek megelőzésére a szabályok korai kialakításán kívül nagyon fontos, hogy a szülők sok időt töltsenek kiskorukban gyermekeikkel, akik ennek köszönhetően nem lesznek önzők, akik soha semmivel nem elégszenek meg. A gyerekek a maguk módján nagyon bölcsek: tudják, hogy a szeretet a közösség gyakorlásakor tud a leginkább kifejeződni. Amikor arra vágynak, hogy együtt legyünk velük, igazából érezni akarják a szeretetünket, a biztonságot és szükségük van az ebben való növekedésre is, hogy egészséges énképük legyen. Ebben az esetben a társas kapcsolatok iránti igény ugyanúgy beépül a személyiségükbe, mint a „védőkorlátok” felállítása. Természetesen figyelnünk kell a gyermek értelmi szintjét, s gyakran ellenőrizni kell, hogy sikerült-e átadni a helyes értékrendünket: időnként próbára kell tennünk gyermekeinket. Hagynunk kell, hogy egyedül válasszanak a jó és rossz között, és a döntésüknek megfelelően cselekedjenek, mert szükségük van arra, hogy fontosnak, kellően fajsúlyosnak érezzék a saját személyiségüket a következmények alakulásában. S ha megálltak a próbában, jutalmazzuk meg őket az elismerésünkkel – ennek a magatartásnak részünkről az egész gyerekkort, ill. kamaszkort végig kell kísérnie.
 
A legnépszerűbb oldal manapság a facebook, ahol a felhasználók kapcsolatba akarnak kerülni egymással, azaz meg akarják osztani magukat másokkal, mert vágynak a közösség gyakorlására.
 
A harmadik káros hatás a lelki elsivárosodás érzésében, illetőleg az irreális vágyak el nem érése utáni sóvárgásban, valamint a háry jánosok számának növekedésében nyilvánul meg.
 
 Az online kommunikáció offline hatásaira vonatkozó kutatásokazt mutatják, hogy a félénkebb, kevésbé közkedvelt kamaszok társadalmi helyzetén nem javít a közösségi oldalakon való jelenlét, sőt, hogy ezek az oldalak az „akinek van, annak még adnak, akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van” elvén működnek, vagyis a közkedveltebb gyerekek státusa megerősödik, a kevésbé népszerűek viszont nemigen tudnak ilyen módon barátokat szerezni, és emitt még inkább hajlamosak lesznek a depresszióra. (Ebben látom a túlzott internetezés negyedik veszélyforrását, hogy irreális énkép alakulhat ki a személyiségben, amely súlyos torzulásokhoz vezethet, többek között passzív agresszióhoz, befelé forduláshoz, illetőleg kevélységhez, felfuvalkodáshoz, tiszteletlenséghez. Ez utóbbi viselkedésnek ugyanis nincs semmiféle kontrolláló ellenpárja, mert a „pofára esés” veszélye nagyon kicsi a neten a képmutatás miatt.

Óriási felelőssége van tehát a szülőnek, hogy a helyes mederben tartsa gyermeke szellemi-lelki megnyilvánulásait, érdeklődését. Ügyesnek, sőt – pozitív értelemben – ravasznak, furfangosnak kell lennie, hogy ne veszítse el a kezéből az irányítást, de mindezt úgy kell tennie, hogy kamasz gyermeke tisztelje, elismerje, szeresse.

Fontos dolog a konfliktusok felvállalása a helytelen viselkedés esetén. Sokan félnek attól, hogyha nemet mondanak gyermeküknek, elveszítik velük a kapcsolatot, pedig pontosan az ellenkezője igaz: ha különbséget teszünk jó és rossz között, megtanítjuk őket arra, hogy ők is így lássák az életet és mindazokat a tényezőket, hatásokat, amelyek körülveszik őket – így pl. az internetezés, túlzott tv-nézés káros hatásait. Így a gonosz, ha időben ki van gyomlálva, nem tud fává növekedni és rombolni. S ha a szeretet is kifejezésre kerül, a gyermek még szinte hálás is lesz a dorgálásért.
 
Célszerű együtt meghatározni az elektronikus eszközök előtt  eltöltött időt és azokat az oldalakat, amelyek látogathatóak a gyerek számára. Fontos a jó bizalmi kapcsolat, hogy a gyermek merjen segítséget kérni szüleitől az őt ért negatív elektronikus tartalmakkal kapcsolatban.
 
Sok szülő teljesen elmaradott az internet és géphasználat terén, ezért az ő felzárkózásukat elősegítheti a gyerekük segítségnyújtása, aki bemutathatja szüleinek, hogyan lehet tanulásra, információszerzésre, kapcsolattartásra, szórakozásra használni ezt a lehetőséget.
 
Az ötödik legfontosabb veszélyforrástabban látom, hogy az internet, a televízió kinyitja az ajtót a bűn előtt, mely olyan mértékben van elterjedve manapság, hogy szinte megerőszakolja az ember lelkét, s felőrli a rossz elleni küzdelemhez szükséges lelki-szellemi erőt, mert a média uralkodni akar - mivel hatalmi ágazat.
 
Minél kisebb a gyerek, annál inkább jellemző rá, hogy utánzással tanul – később a megértés is fontossá válik az ismeretek, helyes viselkedési formák elsajátításában. Ezért kell figyelnünk a példaadásra: ha csemeténk azt látja, hogy mi naponta órákat ülünk a tévé, a számítógép előtt, akkor tőle se várjunk mást – s ennek az lesz az eredménye, hogy kapcsolataink egyre inkább elhidegülnek. Soha ne tartsuk unalmasnak az egymással való közösség gyakorlását, mert bár sokan a tudás alapú társadalom korában azt mondják, hogy „Tudásod a jövőd”, ne higgyünk nekik. A jövőnk az egymással és az Istennel való  közösség gyakorlásában rejlik, mert hiába fogyasztjuk a jó és gonosz tudása fájának gyümölcsét, ez soha nem fogja helyettesíteni Teremtőnkkel való közösségünk ápolását. Erre kell hangsúlyt helyezniük a szülőknek, s ezt nem azzal fogják elérni, hogy minél több ismeretet áramoltatnak közvetlen vagy közvetett módon csemetéik lelkébe, hanem azzal, hogy Isten képviselőiként sok időt töltenek el velük, s közben szeretetükről biztosítják őket, erősítik bennük a bizalmat.
 
Nem a pénz a legjobb befektetés, nem az térül meg a leghatékonyabban, hanem az az idő, amit soha nem sajnálunk az utódainktól – óvakodjunk tehát az időrablóktól!
 
Rozgonyi Márta
 
Felhasznált irodalom:
https://nevelemakamaszom.wordpress.com/2013/01/30/nehany-szo-az-online-kommunikaciorol/
 
http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/201503/hogyan_formalja_at_az_internet_az_agyunkat
 
Publikálta: Csaba Zsolt
© 2010 Bornemisza Péter Gimnázium