BORNEMISZA PÉTER GIMNÁZIUM, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola
Iskolánk
Felvétel
Tanév
Tantárgyak
Tanórán kívül
Infotár
Diák
Támogatás
Szülő
Kapcsolat
Diák
Tóth Zsófia: A barátságról
2011.05.24.
Nagyon sok ember  bárkire rámondja, hogy „barátom”, pedig alig, vagy egyáltalán nem is ismeri. Én viszont szigorú követelményeket támasztok azzal szemben, akit barátomnak nevezek. Nálam a barátság egy nagyon komoly és bensőséges kapcsolat. Nem hiszek abban, hogy a barátság csak úgy magától kialakul, szerintem építeni és ápolni kell, mint minden más emberi kapcsolatot. Itt most nem az olyan barátságokról beszélek, amiket Isten hoz létre.

Honnan tudhatod, hogy egy barátodat Isten adta-e? Például onnan, hogy amikor vele vagy, akkor a jelenléte arra ösztönöz, hogy még jobb kapcsolatban légy Istennel. Vagy például ha az a barát egy nagyon nehéz és kilátástalan helyzetben jött be az életedbe, amikor nagy szükséged volt támaszra, egy segítő kézre. De lehet az is ismertető jel, ha ezt a barátot úgy ismerted meg, hogy amikor visszagondolsz, már nem is érted, hogy hogy lett pont ő a barátod, és érzed, hogy ezt nem te intézted így, hanem Isten munkálkodott. Hiszen, annyira szokatlan az a barátság, hogy te is csodálkozol néha rajta. Isten adhat, és ad is barátokat, ezt személyes tapasztalatból tudom, de a barátság további építését már ránk bízza.

Én egyetértek Chaim Potockkal, aki azt mondja: „Igaz boldogság nem az ha sok barátod van, hanem ha kiderül, hogy jól választottál.”. Potock egyik műve két fiú barátságáról szól. A történet elején az apa azt tanácsolja a fiának, hogy válassza barátjának a rabbi fiát. Nagyon sok a két fiú között a különbség, mivel az egyik vallásos, míg a másik nem. De a fiú ennek ellenére megfogadja apja tanácsát, és a két fiú között örökre szóló barátság jön létre. Véleményem szerint lehet tudatosan barátot választani. Amikor valakit a barátodnak választasz, akkor elkezdesz  vele ismerkedni, és közben egyre többet osztasz meg vele magadból. Természetesen ez csak, akkor működik ha az a személy, akit választottál is elkezd közeledni feléd.

Tapasztalatból tudom, hogy nem működik az olyan barátság, ahol csak az egyik fél kezdeményez. Fontos mindkét fél részéről a bizalom a másik felé különben nem működőképes a kapcsolat. Én például nagyon élvezem mikor megismerem a másikat, felfedezem e hasonlóságokat, különbségeket.

A barát megválasztása nehéz döntés. Hiszen ha az ember olyan emberrel osztja meg magát, akivel nem kéne, az könnyen rosszul sülhet el, így vigyázni kell, hogy kivel vagyunk őszinték igazán. Én úgy gondolom, mindenki annyit ismer meg belőlünk, amennyit mutatunk, adunk magunkból. De csak az arra érdemes emberrel szabad megismertetnünk terveinket, álmainkat, gondolatainkat, érzéseinket, belső tulajdonságainkat, egyszóval azt, akik vagyunk mikor nem lát minket senki.
Ez egy fontos kérdést vet fel, milyen is az igaz barát? Szerintem az igaz barát mindig melletted áll, és segítő kezet nyújt. Bátorít, ha csüggednél, felsegít, ha elesnél. Vígasztal, mikor sírsz, és együtt örül veled, mikor örülsz. Ő az, aki tudja, mikor kell komolyan vennie, és mikor viccelődsz. Tudja, mit mondhat el, és mit kell magában tartania. Minden körülmény között őszinte veled, és bízik benned. Ő az, aki elfogadja a múltadat, bátorít a jelenben, és hisz a jövődben. Az igaz barát soha nem áll az utadba, csak akkor, mikor elkezdesz  lefelé csúszni a lejtőn. Ő az, aki mindig meghallgat és megért, aki ad neked az idejéből és önmagából is. Olyanember, aki a szívéből tud szólni hozzád úgy, hogy az a te szívedet is megérinti, és úgy tud megnevettetni, ahogy senki más. A barát kitart melletted, még ha ellened fordulnak is mások, és hisz benned még akkor is, ha mindenki lemond rólad.

Hát szerintem ilyen egy jó barát. Tudom, ezeknek a kritériumoknak igencsak nehéz megfelelni, de nem lehetetlen. Énnekem három igaz és nagyon jó barátnőm van, akik egy-egy kivétellel mindegyik feltételnek megfelelnek. Ez a három ember van rám igazán hatással.  Mind a hármójuk valamilyen szinten a példaképem. Mindig tanulhatok tőlük valamit, hol az egyiktől, hol a másiktól. Velük különösen boldog és felszabadult vagyok. Ők úgy fogadnak el, ahogy vagyok, de örülnek, ha látják, hogy változok, méghozzá pozitív irányba.

A Bibliában is van egy nagyon szép  barátság, Dávid és Jonatán barátsága. Az Ige azt mondja róluk, hogy a lelkük egybeforrt. Az eredeti görög szó jelentése is hasonló. Olyan kapcsolatot jelöl, amikor van két test egy közös lélekkel. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egymást utánozzák. Ők két külön személyiség, de van közöttük egy nagyon erős és szoros kötelék, és ha ez a barátság Istentől van, akkor az is összeköti őket, és mint tudjuk, a hármas kötél nem szakad el. Azt hiszem Dávid és Jonatán barátsága irigylésre  méltó .

Ám ha ilyen szigorúak a feltételek, csak 1-2 igaz barátja van az embernek Ez így is van, de akkor mi van az olyan osztálytársakkal, akiket jobban kedvelünk a többieknél?  Ők lesznek a haverok? Én személy szerint nem szeretem a haver szót, mivel túl szlenges és felszínes szó. Ráadásul az eredeti görög kifejezés jelentése bűnre csábító, vagy bűnre vivő. Úgyhogy én inkább nem akarok haverokat. Így tehát a magyar szókészlet szegényessége miatt őket is barátainknak nevezzük, de azért érezzük a különbséget a kapcsolataink minőségében.

Eddig azt hittem, csak két igaz barátom van, de csak most döbbentem rá, hogy van egy személy, akit már több éve ismerek, és aki mindig ott volt mellettem, mindig meg tudott nevettetni., és szívből tudott örülni annak, aminek én is örültem. Nagyszerű érzés, mikor igaz barátra lelsz. Ha szeretnéd nagyszerűen érezni magad, akkor kérd Istent, hogy adjon neked igaz és hű barátokat, és ha adott, akkor tudatosan ápold és építsd velük a kapcsolatodat.
Publikálta: Diósy Anna
© 2010 Bornemisza Péter Gimnázium